Most olyan, de olyan boldog vagyok!
Most még nedves a lelkem.
(Géppel mostam, kézben nem bírtam, és végigizgultam a gyapjúprogramot. Nem filcesedett... szerencsém volt. A kapucnijában focilabda van. Ugyebár blokkolom...)
2010. augusztus 31., kedd
Nem bírtam ki
ugyan még csak a "majdnemkészen"-állapotban leledzik, de mutatom.
Most olyan, de olyan boldog vagyok!
Holnap bevarrom a likakat a hónaljtájon, cipzárat fel (vagy valami zárószerkezetet), gombokat az ujjára na és persze a hópihéket... eldolgozom a szálakat, ilyenek.
Most még nedves a lelkem.
(Géppel mostam, kézben nem bírtam, és végigizgultam a gyapjúprogramot. Nem filcesedett... szerencsém volt. A kapucnijában focilabda van. Ugyebár blokkolom...)
Most olyan, de olyan boldog vagyok!
Most még nedves a lelkem.
(Géppel mostam, kézben nem bírtam, és végigizgultam a gyapjúprogramot. Nem filcesedett... szerencsém volt. A kapucnijában focilabda van. Ugyebár blokkolom...)
Tesztkötés meg miegymás
Ma megtudtam magamról, hogy vaskalapos egy nőszemély vagyok, és kitörőben az égiháború.
Szeretném a kecskeméti közöskötős lányoknak üzenni, hogy létezik ezen a világon szerzői jog is, és a tesztkötés nem a tervező hátbaszúrását jelenti.
A tervezés munkával jár, és gondolom, ti sem örülnétek, ha a munkátokkal más rendelkezne.
Verocska, a hibákat kijavítottam, majd ha valaki kéri a helyes mintát, ITT megtalálja, szükségtelen elküldeni Kicsikatónak, hogy ő csatolja.
De most komolyan: mikor lesz vége a sok kihasználásnak és a segítő szándékkal való visszaélésnek?!
Tanultam: többet tesztkötést senki másnak, csak megbízható ismerősöknek, segítség pedig megválogatva, privát levélben...
Szeretném a kecskeméti közöskötős lányoknak üzenni, hogy létezik ezen a világon szerzői jog is, és a tesztkötés nem a tervező hátbaszúrását jelenti.
A tervezés munkával jár, és gondolom, ti sem örülnétek, ha a munkátokkal más rendelkezne.
Verocska, a hibákat kijavítottam, majd ha valaki kéri a helyes mintát, ITT megtalálja, szükségtelen elküldeni Kicsikatónak, hogy ő csatolja.
De most komolyan: mikor lesz vége a sok kihasználásnak és a segítő szándékkal való visszaélésnek?!
Tanultam: többet tesztkötést senki másnak, csak megbízható ismerősöknek, segítség pedig megválogatva, privát levélben...
Nem az én napjaim ezek
Azaz: tegnap és ma.
Tegnap hülyülésig kötöttem, már nem láttam a végére és fogni se nagyon tudtam. Az eredmény: meglett a felső vége.
A másik eredmény: hülye állapotomban sikerült egy félkortynyi vörösbort ráöntenem a háziszőttesre általam varrott keresztszemes abroszra. A további időmet a folt eltüntetése foglalta le és olyan mérges voltam magamra, hogy elmondani sem lehet... és eljött az éjfél és lefeküdtem.
Forgolódtam.
Kötöttem volna még, de már nem mertem, mert nem sült volna ki semmi jó belőle.
Ma reggel pedig várt a bodzabogyó - nem sok, csak épp annyi, hogy a délelőttöm bodzalekvár-készítéssel teljen. (Remélem, tavaszig azért kitart...)
És az abroszom is várt, amiből a folt eltűnt, szerencsére. (azért a szóda az szóda marad, az enzimes mosószerek a bokájáig sem érnek ilyen kemény esetekben)
Közben azért kicsi időt loptam a kardigánhoz is, épp annyit, hogy a "tetejét" ősszezárjam, és az aljáról kibontsam az ideiglenes részt. Ami hátravan: a zsebek illesztése és az alja megkötése. És a varrások, persze.
Most pedig megint belehúzok, mert már tényleg nagyon kevés van belőle. Végülis keddre tippeltem a befejezést, ehhez képest időben vagyok, csak gondoltam, legyőzöm magam. Ez alkalommal nem jött össze.
De nagy vereség sem ért.
Majd mesélek, csak legyen jobb kedvem.
(Ja és lehetne másként mint hogy a szabadságunk alatt essen az eső és szürkeség legyen?! )
Tegnap hülyülésig kötöttem, már nem láttam a végére és fogni se nagyon tudtam. Az eredmény: meglett a felső vége.
A másik eredmény: hülye állapotomban sikerült egy félkortynyi vörösbort ráöntenem a háziszőttesre általam varrott keresztszemes abroszra. A további időmet a folt eltüntetése foglalta le és olyan mérges voltam magamra, hogy elmondani sem lehet... és eljött az éjfél és lefeküdtem.
Forgolódtam.
Kötöttem volna még, de már nem mertem, mert nem sült volna ki semmi jó belőle.
Ma reggel pedig várt a bodzabogyó - nem sok, csak épp annyi, hogy a délelőttöm bodzalekvár-készítéssel teljen. (Remélem, tavaszig azért kitart...)
És az abroszom is várt, amiből a folt eltűnt, szerencsére. (azért a szóda az szóda marad, az enzimes mosószerek a bokájáig sem érnek ilyen kemény esetekben)
Közben azért kicsi időt loptam a kardigánhoz is, épp annyit, hogy a "tetejét" ősszezárjam, és az aljáról kibontsam az ideiglenes részt. Ami hátravan: a zsebek illesztése és az alja megkötése. És a varrások, persze.
Most pedig megint belehúzok, mert már tényleg nagyon kevés van belőle. Végülis keddre tippeltem a befejezést, ehhez képest időben vagyok, csak gondoltam, legyőzöm magam. Ez alkalommal nem jött össze.
De nagy vereség sem ért.
Majd mesélek, csak legyen jobb kedvem.
(Ja és lehetne másként mint hogy a szabadságunk alatt essen az eső és szürkeség legyen?! )
2010. augusztus 30., hétfő
Még egy kicsi...
Tegnap valóban belehúztam, de hosszú soraim voltak, 250 szemes körüliek. Igaz, rendesen apasztgattam, most 148 van a tűn.
Aztán meg számoltam, sokat, rengeteget, ugyanis, mint mondtam, nem a minta által megadott szemszámra kezdtem.
Most ilyen csúnya, mert pöndörödik, csavarodik*). Ez egy megoldódó probléma, csak jussak el a befejező részig.
Remélem, ma befejezem. Komolyan.
A sorok egyre rövidebbek és még rövidülnek egy ideig.
Ami nehéz, az a súlya, és a szál erőssége/keménysége. Az ujjaim szakadnak le. A fordított sorok/szemek a bal hüvelykujjamat fordítják ki a helyéről, a többi pedig a jobb kisujjamat és a bal mutatóujjamat kínozza (????) - ezek fájnak.
Ilyen csipkénél sosem történt meg...
A megoldás? Pihentetem - akkor viszont nem haladok...
De ma be akarom fejezni. Szorítsatok nekem...___________________________________
*) erről jut eszembe:
Két székely barkóbázik:
-Csavarodik?
-Ühüm!
-Osztán kunkorodik is?
-Ühüm!
-Meg pöndörödik is?
-Ühüm!
-Tán csak nem a dezoxiribonukleinsav?
Aztán meg számoltam, sokat, rengeteget, ugyanis, mint mondtam, nem a minta által megadott szemszámra kezdtem.
Most ilyen csúnya, mert pöndörödik, csavarodik*). Ez egy megoldódó probléma, csak jussak el a befejező részig.
A sorok egyre rövidebbek és még rövidülnek egy ideig.
Ami nehéz, az a súlya, és a szál erőssége/keménysége. Az ujjaim szakadnak le. A fordított sorok/szemek a bal hüvelykujjamat fordítják ki a helyéről, a többi pedig a jobb kisujjamat és a bal mutatóujjamat kínozza (????) - ezek fájnak.
Ilyen csipkénél sosem történt meg...
A megoldás? Pihentetem - akkor viszont nem haladok...
De ma be akarom fejezni. Szorítsatok nekem...___________________________________
*) erről jut eszembe:
Két székely barkóbázik:
-Csavarodik?
-Ühüm!
-Osztán kunkorodik is?
-Ühüm!
-Meg pöndörödik is?
-Ühüm!
-Tán csak nem a dezoxiribonukleinsav?
2010. augusztus 29., vasárnap
Nehéz délelőtt után...
... most már kötök. Mind a 21 kiló elrakva, részben fagyra, részben üvegbe. Jöhet a tél. Főleg, hogy lesz jó meleg kardigánom is.
Tegnap megvolt a második egyesülés is, most a Luminen ujjai is a helyükön vannak, sőt, már a hatodik raglánapasztáson is túlvagyok. A szemek fogynak, a súly nő, a méret nemkülönben, egyre nehezebb forgatni.
Ma belehúzok. Nem hinném, hogy képes leszek befejezni, de nem zárom ki a lehetőségét annak, hogy majdnem készen lesz az egyben kötendő rész...
Aztán lesz az alja összedolgozása, egy befejező-technika, amit eddig még sosem alkalmaztam, aztán a varrások, és utána... főpróba!
Aztán mosás, hópelyhek felvarrása és örvendezés...
Tegnap megvolt a második egyesülés is, most a Luminen ujjai is a helyükön vannak, sőt, már a hatodik raglánapasztáson is túlvagyok. A szemek fogynak, a súly nő, a méret nemkülönben, egyre nehezebb forgatni.
Ma belehúzok. Nem hinném, hogy képes leszek befejezni, de nem zárom ki a lehetőségét annak, hogy majdnem készen lesz az egyben kötendő rész...
Aztán lesz az alja összedolgozása, egy befejező-technika, amit eddig még sosem alkalmaztam, aztán a varrások, és utána... főpróba!
Aztán mosás, hópelyhek felvarrása és örvendezés...
2010. augusztus 28., szombat
Balesetecske
Még egy. Hihetetlen, mennyire megdolgoztat ez a kardigán.
Már jóóól elhaladtam, és rájöttem, hogy ott nincs rendben a dolog, nem kellett volna leapasztanom az ötödik adagot. Választhattam: lebontok 18 egész sort (kb. 180 szem/sor), csavarásokkal a szélén, vagy 4 helyen egy-egy kicsit (2-3 szem), 18 soron keresztül.
Aludtam rá egyet, reggel pedig a szomszédoknak hála, igen hamar talpon voltam (nem tudom, ki a fene tud szombat reggel 6-kor kitartóan kalapálni?????), és lebontottam azt a 4xpár szemet, visszakötöttem, és most olyan az egész, mintha mi sem történt volna. Bonyolultabb volt picit a szaporításoknál, de megoldottam...
Nem fogok sokat haladni ezen a hétvégén, az tuti, mert ma bevásároltunk 21 kiló télirevalót, és ma+holnap ezt el kell rendezni (padlizsánsütés+aprítás, paradicsompasszírozás, uborkaüvegberakás... ójaj) de talán lesz egy icipici időm kötni. Már nincs sok hátra a kardigánból, úgy fele...
Már jóóól elhaladtam, és rájöttem, hogy ott nincs rendben a dolog, nem kellett volna leapasztanom az ötödik adagot. Választhattam: lebontok 18 egész sort (kb. 180 szem/sor), csavarásokkal a szélén, vagy 4 helyen egy-egy kicsit (2-3 szem), 18 soron keresztül.
Aludtam rá egyet, reggel pedig a szomszédoknak hála, igen hamar talpon voltam (nem tudom, ki a fene tud szombat reggel 6-kor kitartóan kalapálni?????), és lebontottam azt a 4xpár szemet, visszakötöttem, és most olyan az egész, mintha mi sem történt volna. Bonyolultabb volt picit a szaporításoknál, de megoldottam...
2010. augusztus 27., péntek
Egyesülés
Tegnap megtörtént.
A sok bontás, újrakötés után úgy tűnik, sínen van a dolog.
A zsebek már a helyükön vannak, jó, tudom, jön még a ráerősítés, de már nem tudom őket levenni a kardigánról.
Még olyan félméternyi kötés, de már elfelejthetem a sima-fordítottat, most minden sor mindkét végén figyelnem kell a csavarásokra. Végre egy kis izgalom!
Amúgy pedig álmodozom itt a Buci-féle fonalból kötendő dologról, már asszem tudom, mi lesz, de nem merem elkezdeni, míg be nem fejezem a Luminent...
A sok bontás, újrakötés után úgy tűnik, sínen van a dolog.
A zsebek már a helyükön vannak, jó, tudom, jön még a ráerősítés, de már nem tudom őket levenni a kardigánról.
Amúgy pedig álmodozom itt a Buci-féle fonalból kötendő dologról, már asszem tudom, mi lesz, de nem merem elkezdeni, míg be nem fejezem a Luminent...
2010. augusztus 24., kedd
Bontottam
Bizony. Nem is keveset.
A Luminen teste is több mint harmadrészt megvolt, és akkor mértem egyet.
Tudom, hogy a fonal vastagabb a kelleténél, és így is a kisebbik irányba toltam el a köztes méret miatt a kötést, na de még így is ÓRIÁSI volt...
Hát tegnap este bontottam és újrakezdtem. Soronként 28(!!!) szemmel kevesebbre. Ami köztes méret, úgyhogy majd matematikáznom fog kelleni menet közben.
Aztán ami rossz: szabi előtti utolsó héten vagyok, és reméltem, hogy laza lesz. Hát nem lett az... bejött egy olyan munka, hogy év elejéig visszamenőleg kell végigvenni a dolgainkat, mindezt e hónap végéig, meg egy jelentés, aminek a határideje a szabimra esne, de nem akarom a kollegákra hagyni, és a napi munka, amivel közben normál ritmusban haladni kell.
És hogy nehogy minden oké legyen, a sajtónak hála belekeveredtem egy ügybe, amiben legjobb tudásom szerint jártam el (a probléma azóta 100%-ban megoldódott, illetve a közbelépésünk utáni 12 órában), de a szavaimat annyira kicsavarták, hogy most nem győzök magyarázkodni... az újságból megtudtam, hogy egy hülye inkompetens vagyok, aki azt se tudja, mi szerint kell eljárni városi környezetvédelemben... és látni sem tudok dolgokat, csak "vélek" és "gondolok", és amit láttam, az nem úgy van... említést sem tesz a cikk arról, hogy mire megíródott, MÁR nem létezett a jelzett probléma, na meg hogy nem a hatáskörömbe tartozó lépések megnemtevését varrták a nyakamba. Hozzászólásban pontosítottam már tegnap de a nyomtatásban megjelent újságban ez nem jelenik meg...
Éljen a profi sajtó!
Inkább újrakötöm a Luminent...
A Luminen teste is több mint harmadrészt megvolt, és akkor mértem egyet.
Tudom, hogy a fonal vastagabb a kelleténél, és így is a kisebbik irányba toltam el a köztes méret miatt a kötést, na de még így is ÓRIÁSI volt...
Hát tegnap este bontottam és újrakezdtem. Soronként 28(!!!) szemmel kevesebbre. Ami köztes méret, úgyhogy majd matematikáznom fog kelleni menet közben.
Aztán ami rossz: szabi előtti utolsó héten vagyok, és reméltem, hogy laza lesz. Hát nem lett az... bejött egy olyan munka, hogy év elejéig visszamenőleg kell végigvenni a dolgainkat, mindezt e hónap végéig, meg egy jelentés, aminek a határideje a szabimra esne, de nem akarom a kollegákra hagyni, és a napi munka, amivel közben normál ritmusban haladni kell.
És hogy nehogy minden oké legyen, a sajtónak hála belekeveredtem egy ügybe, amiben legjobb tudásom szerint jártam el (a probléma azóta 100%-ban megoldódott, illetve a közbelépésünk utáni 12 órában), de a szavaimat annyira kicsavarták, hogy most nem győzök magyarázkodni... az újságból megtudtam, hogy egy hülye inkompetens vagyok, aki azt se tudja, mi szerint kell eljárni városi környezetvédelemben... és látni sem tudok dolgokat, csak "vélek" és "gondolok", és amit láttam, az nem úgy van... említést sem tesz a cikk arról, hogy mire megíródott, MÁR nem létezett a jelzett probléma, na meg hogy nem a hatáskörömbe tartozó lépések megnemtevését varrták a nyakamba. Hozzászólásban pontosítottam már tegnap de a nyomtatásban megjelent újságban ez nem jelenik meg...
Éljen a profi sajtó!
Inkább újrakötöm a Luminent...
2010. augusztus 23., hétfő
Váltottam?!
Remélhetőleg nem. Az a nagy igazság, hogy kívánok egy kis csipkét kötni.
DE: van egy jópár darab, amit jó lenne télen hordani. A Luminen, amivel haladok, de a 200 szemes sima-fordított sorok nem mutatnivaló dolgok (reméltem, hogy tegnap rákötöm a zsebeket, de nem jött össze, pedig igencsak sokat dolgoztam), a múltkor belinkelt mellényke, és találtam még valamit.
A Luminen 4-es tűvel megy, de a másik kettő 2.75-tel.
Közben rendet raktam hétvégén a fonalaim között, és ahogy rakosgattam a sok finomságot, újra elkapott a csipkekötési vágy.
Köthetném a North Roe-mat, de nagyon fura a váltás. Vastag tű + nagyon vastag fonalról a nagyon vékony tű + vékony fonalra...
Tehát előbb befejezem a Luminent, és utána jöhet valami más a következő megkezdett pulcsi mellé. Azok mellé lehet...
Ja és igen. A Pisara... hát ezen is nagyon elgondolkodtam... azt hiszem, ez is lesz nekem...
DE: van egy jópár darab, amit jó lenne télen hordani. A Luminen, amivel haladok, de a 200 szemes sima-fordított sorok nem mutatnivaló dolgok (reméltem, hogy tegnap rákötöm a zsebeket, de nem jött össze, pedig igencsak sokat dolgoztam), a múltkor belinkelt mellényke, és találtam még valamit.
A Luminen 4-es tűvel megy, de a másik kettő 2.75-tel.
Közben rendet raktam hétvégén a fonalaim között, és ahogy rakosgattam a sok finomságot, újra elkapott a csipkekötési vágy.
Köthetném a North Roe-mat, de nagyon fura a váltás. Vastag tű + nagyon vastag fonalról a nagyon vékony tű + vékony fonalra...
Tehát előbb befejezem a Luminent, és utána jöhet valami más a következő megkezdett pulcsi mellé. Azok mellé lehet...
Ja és igen. A Pisara... hát ezen is nagyon elgondolkodtam... azt hiszem, ez is lesz nekem...
2010. augusztus 20., péntek
Nyárutó.
Tölgyek a Breite platón
ekkorák
délelőtti harmat
őszi gombák
napfürdőző ernyősök
tűk
érett termés
2010. augusztus 19., csütörtök
Próbálkozom
Régesrég izgatja a fantáziámat a kötött csipke rávitele nem szokványos dolgokra is.
Tegnap végülis megtettem lépéseket az ügy érdekében.
Az előtte-utána-fotó itt van:
Ilyen egy megcsipkésített fedelű jegyzettömböcske.
Könyvkötészeti ismereteim hiányosak, ez meglátszik az összeállításon.
Ráillesztésben is lehetnék jobb.
De elsőre rájöttem, ilyesmit akarok.
Már tudom, hol kell változtatnom a dolgokon, az első a minta kiválasztása.
Azt nem tudom, lesz-e ennek folytatása, mert az időm véges, de ha valaha kedvet kapok ilyesmire, akkor tudom, a következő jobb lesz.
Tegnap végülis megtettem lépéseket az ügy érdekében.
Az előtte-utána-fotó itt van:
Ráillesztésben is lehetnék jobb.
De elsőre rájöttem, ilyesmit akarok.
Már tudom, hol kell változtatnom a dolgokon, az első a minta kiválasztása.
Azt nem tudom, lesz-e ennek folytatása, mert az időm véges, de ha valaha kedvet kapok ilyesmire, akkor tudom, a következő jobb lesz.
Alkatrészek
Most ennyi van meg belőlük. Kis szerencsével (bár erre sok remény nincs, mert program van délutánra) ma meglesz a bal zseb is.
Minden bizonnyal, a jobb zseb tapasztalatai után gyorsabban fog menni, mert azon bizony bontogattam.
Most arra próbálom magam rávenni, hogy méregessek egy kicsit...
EDIT: méregettem, minden rendben.
Mondtam már, hogy türelmetlen vagyok? Várom a próbát. De addig még sok van, és sok, rengeteg csavarás.
Nem bírom megjegyezni...
Helyenként látom, mi következik, de úgy általában állandóan ott a minta előttem. Meg a jelmagyarázat. Persze, 8 lapon.
Most arra próbálom magam rávenni, hogy méregessek egy kicsit...
EDIT: méregettem, minden rendben.
Mondtam már, hogy türelmetlen vagyok? Várom a próbát. De addig még sok van, és sok, rengeteg csavarás.
Nem bírom megjegyezni...
Helyenként látom, mi következik, de úgy általában állandóan ott a minta előttem. Meg a jelmagyarázat. Persze, 8 lapon.
2010. augusztus 18., szerda
Csavarintok
A Luminen két ujja készen várja, hogy sorra kerüljön újra. Tegnap elkezdtem az egyik zsebet kötni. Annak is túlvagyok a sima részén, már a csavarásokon is dolgoztam. Ezt az elején merőlegesen kell rákötni a zsebre, aztán majd kanyarodok hamarosan.
Csak most vár a bánya... pedig milyen jót köthetnék azalatt az idő alatt, amit (ma előreláthatóan igazából hiábavaló) munkával töltök.
2010. augusztus 17., kedd
Séta
a halott város mozgalmas mindennapjában.
Dicsőszentmártonban voltunk, megálltunk tízórait venni Főtéren. Nagyon sok gondolat bolyongott bennem.
A városról azt kell tudni, hogy nagy ipari központ volt az elmúlt rendszerben, de a hatalmas vegyi kombinátok, üveggyár, kerámia-üzem sorra mentek csődbe, az elavult technológia miatt és ma romként meredeznek az ipari negyedben.
A valamikor ott dolgozók ma jobbára munkanélküliek. Új befektetés, új munkalehetőség nincs a környéken.
Elnézegettem, hogy az emberek munkaidőben sétálgattak a főtéren. A zálogházak előtt kígyóznak csak sorok. Egyébként pedig olyan nyüzsgés, hogy itt, Marosvásárhelyen soha ilyen nincs.
A főtéri üzletek jórésze zárva, papírral leragasztott kirakatok mindenütt.
A bankok azok működnek rendületlenül, felújított épületekben.
Minden régi és műemléképület renoválatlanul várja jobb sorát...
Aztán be az egyik kombinát platformjára. Üresség és szürkeség mindenfele. Kutyák ugatnak, a vezetékrendszereken a növényzet már megvetette a lábát. A raktárokhoz vezető sínen még ott állnak a vagonok, bennük a mész, már belekövesedve a sok év csapadékától.
A szél minden fuvallatára zörögnek a még meglevő üvegtáblák.
A zagytározójuk holdbéli tájat idéz.
Az irodaház folyosóin rácsok az ajtók előtt, néhány iroda nyitott ajtaján szűrődik ide némi fény.
Aztán vissza a városba. Az emberek ugyanúgy nyüzsögtek, mindenki ment valahova - de hova?! Amikor bevétel nulla, cél nem tudom, mi lehet...
Ide nagyot ütött a válság... eddig is kemény lehetett ott élni, de most? Mi lesz?
És belegondoltam, hogy nem egyedi eset... Hogy hozzájuk képest szerencsés vagyok, de meddig lesz ez így? És az ő helyzetük mikor oldódik meg?
A kérdésekre nincs válasz. Sem magamtól, és mástól se lenne.
Csak megy minden előre, mindig eljön a holnap, ami minden reménység ellenére Dicsőszentmártonnak sok jót nem hoz. Csak mindig újabb reménységet...
Dicsőszentmártonban voltunk, megálltunk tízórait venni Főtéren. Nagyon sok gondolat bolyongott bennem.
A városról azt kell tudni, hogy nagy ipari központ volt az elmúlt rendszerben, de a hatalmas vegyi kombinátok, üveggyár, kerámia-üzem sorra mentek csődbe, az elavult technológia miatt és ma romként meredeznek az ipari negyedben.
A valamikor ott dolgozók ma jobbára munkanélküliek. Új befektetés, új munkalehetőség nincs a környéken.
Elnézegettem, hogy az emberek munkaidőben sétálgattak a főtéren. A zálogházak előtt kígyóznak csak sorok. Egyébként pedig olyan nyüzsgés, hogy itt, Marosvásárhelyen soha ilyen nincs.
A főtéri üzletek jórésze zárva, papírral leragasztott kirakatok mindenütt.
A bankok azok működnek rendületlenül, felújított épületekben.
Minden régi és műemléképület renoválatlanul várja jobb sorát...
Aztán be az egyik kombinát platformjára. Üresség és szürkeség mindenfele. Kutyák ugatnak, a vezetékrendszereken a növényzet már megvetette a lábát. A raktárokhoz vezető sínen még ott állnak a vagonok, bennük a mész, már belekövesedve a sok év csapadékától.
A szél minden fuvallatára zörögnek a még meglevő üvegtáblák.
A zagytározójuk holdbéli tájat idéz.
Az irodaház folyosóin rácsok az ajtók előtt, néhány iroda nyitott ajtaján szűrődik ide némi fény.
Aztán vissza a városba. Az emberek ugyanúgy nyüzsögtek, mindenki ment valahova - de hova?! Amikor bevétel nulla, cél nem tudom, mi lehet...
Ide nagyot ütött a válság... eddig is kemény lehetett ott élni, de most? Mi lesz?
És belegondoltam, hogy nem egyedi eset... Hogy hozzájuk képest szerencsés vagyok, de meddig lesz ez így? És az ő helyzetük mikor oldódik meg?
A kérdésekre nincs válasz. Sem magamtól, és mástól se lenne.
Csak megy minden előre, mindig eljön a holnap, ami minden reménység ellenére Dicsőszentmártonnak sok jót nem hoz. Csak mindig újabb reménységet...
2010. augusztus 16., hétfő
Panasz
Amikor tegnap legjobban ment a kötés, egyszercsak kezdett homályos lenni a világ - a jobb szemem begyulladt (csúnyán), ma reggel meg már a bal is viszketett...
Közben, amikor legjobban ment a torna, elugráltam a térdemet.
Most már járni se tudok rendesen, kötni meg --- majd kiderül. Tegnap nem tudtam.
Ajaj, vénség :o(((...
Közben, amikor legjobban ment a torna, elugráltam a térdemet.
Most már járni se tudok rendesen, kötni meg --- majd kiderül. Tegnap nem tudtam.
Ajaj, vénség :o(((...
2010. augusztus 15., vasárnap
Luminen, de igazán
Elkezdtem. Már túlvagyok az első bontáson és újrakötésen. Hamarosan az első ujján is, a jobbon, amit balkézre próbáltam, hogy tudjak fotózni:
(Ameddig nem egész, addig csak szürkében mutatom).
Minden esetre, már eddig rengeteg tapasztalatot szereztem, de erről majd akkor szólok bővebben, amikor készen leszek. Azt hiszem, többkötetes regényt fogok írni róla :o))) ...
A legfurább nekem ezzel a vastagságú fonallal dolgozni,
nem ehhez vagyok szokva a sok "cérna" után.
De haladok. Egyre jobban. Csak azt nem tudom, a bal ujjával folytassam, vagy kezdjem az egyik zsebet inkább? Addig még van kb félórám, azalatt csak eldöntöm...
Minden esetre, már eddig rengeteg tapasztalatot szereztem, de erről majd akkor szólok bővebben, amikor készen leszek. Azt hiszem, többkötetes regényt fogok írni róla :o))) ...
A legfurább nekem ezzel a vastagságú fonallal dolgozni,
2010. augusztus 14., szombat
Szombat 14
Ami feltételez egy péntek 13-at... nem hazudtolta meg a hírnevét.
Úgy látom, a péntekeim az utóbbi időben a kemény napok... a tegnapi akció eredménye:
felszíni vízből vettük... mondjuk, sokba került ez nekik, de a környezetnek meg felmérhetetlen sokba (a felső barna réteg valamilyen kőolajszármazék/olaj).
Nem tudom, mit vagyunk úgy el a vizeink minőségével, és melyik az a labor, amelyik képes az adatokat ennyire hamisítani... azt tegyük hozzá, hogy amit mutatok, az így ahogy itt van, megy a Küküllőbe...
Valaki halat?....
Úgy látom, a péntekeim az utóbbi időben a kemény napok... a tegnapi akció eredménye:
Nem tudom, mit vagyunk úgy el a vizeink minőségével, és melyik az a labor, amelyik képes az adatokat ennyire hamisítani... azt tegyük hozzá, hogy amit mutatok, az így ahogy itt van, megy a Küküllőbe...
Valaki halat?....
2010. augusztus 12., csütörtök
Szerencse
nagy halommal...
Hirtelen felindulásból lett egy B-terv, amit aztán rövidesen követett egy C is. Mindkettő jobb az A-nál.
Ugyebár nem csak fonalat lehet variálni, hanem tűméretet is... hát variáljunk.
Akkor meg pont jó a fonal. Együttesen pedig tökéletes a méret...
A szerencse további része az, hogy valaki pont ma jár erre, útban otthonról haza, és Marosvásárhely útbaesik neki.
Szerencse, hogy a bácsi nagyon kedves és segítőkész, pedig ismeretlenül fordultam hozzá, telefonon.
Szerencse hogy ma szabadnapom van, és van időm akárhova hasznos időben elérni.
Kell ennél több?
Hirtelen felindulásból lett egy B-terv, amit aztán rövidesen követett egy C is. Mindkettő jobb az A-nál.
Ugyebár nem csak fonalat lehet variálni, hanem tűméretet is... hát variáljunk.
Akkor meg pont jó a fonal. Együttesen pedig tökéletes a méret...
Szerencse, hogy a bácsi nagyon kedves és segítőkész, pedig ismeretlenül fordultam hozzá, telefonon.
Szerencse hogy ma szabadnapom van, és van időm akárhova hasznos időben elérni.
Kell ennél több?
Hull a hó és hózik
Nem, nem várom a telet. De jön az...
S ha már jön, legalább a tőlünk függő része legyen kellemes - legyen jó kis meleg kardigánunk. Évszakhozillően díszítve.
Nos, nálam a dísz megvan:
Már nagyon várom, hogy a hozzávaló alap is meglegyen.
Várom azt a napot, amikor a hóhullás rákerül a kardigánra.
Amikor eljutok az utolsó csücsök felvarrásához és először felveszem majd az álmomat.
(a lógó szálakat nem fogom eldolgozni, hanem felhasználom őket a varráshoz.)
Adatok:
Fonal: újrahasznosított skót fingering gyapjú, kétágú, 40 gramm
Tű: 3,75 mm DPN, bambusz (csak 4-et használtam)
Idő: kb 8 óra. A nagy pelyhek megkötése darabonként kb 70-80 perc, a kicsikéké kb. 20 perc. + blokkolás. (újra fogom blokkolni a felvarrás előtt)
S ha már jön, legalább a tőlünk függő része legyen kellemes - legyen jó kis meleg kardigánunk. Évszakhozillően díszítve.
Nos, nálam a dísz megvan:
Várom azt a napot, amikor a hóhullás rákerül a kardigánra.
Adatok:
Fonal: újrahasznosított skót fingering gyapjú, kétágú, 40 gramm
Tű: 3,75 mm DPN, bambusz (csak 4-et használtam)
Idő: kb 8 óra. A nagy pelyhek megkötése darabonként kb 70-80 perc, a kicsikéké kb. 20 perc. + blokkolás. (újra fogom blokkolni a felvarrás előtt)
2010. augusztus 10., kedd
Három a magyar igazság.
Meglett a harmadik pihém.
Anyagot váltottam, és amire gyanakodtam, igazolást nyert. A kibédi gyapjú teljességgel alkalmatlan csipkekötésre. És igen, az egyenletlen volta miatt, mint gyanítottam.
A harmadik hópihét skót kétágú natúr gyapjúból kötöttem, hátkéremszépen, ez valahogy kinéz!
Lesz némi árnyalatbeli különbség a két fonal között, de kb olyan lesz, mintha friss hó hullna a régire.
(És valóban hibás a minta. A két utolsó sora kész káosz.)
Anyagot váltottam, és amire gyanakodtam, igazolást nyert. A kibédi gyapjú teljességgel alkalmatlan csipkekötésre. És igen, az egyenletlen volta miatt, mint gyanítottam.
A harmadik hópihét skót kétágú natúr gyapjúból kötöttem, hátkéremszépen, ez valahogy kinéz!
(És valóban hibás a minta. A két utolsó sora kész káosz.)
Éjszakai tapasztalatok
... a körbecsipkéről.
Megkötöttem a kicsi hópihét is, ez mindössze fél óra volt, de csak ma reggel blokkoltam.
Arra jöttem rá, hogy ehhez nem elég egyenletes a fonalam. Kibédi gyapjú, amit nagyon szeretek, de erre teljességgel alkalmatlan. Vannak benne kicsit vastagabb és kicsit vékonyabb részek, és a csipkében ez sehogyse mutat. Elviszi (főleg ilyen picike méretekben - a nagy átmérője 22 cm, a kicsié 16) az egész munkát egy-egy irányba. (és a blokkolás sem tökéletes...)
Azt hiszem, a hópihéket megkötöm ilyen fonalból,
a többi pedig kétszálra vett egyágú kibédi gyapjú lesz.
Számolgatom a napokat visszafele... és nagyon várom, hogy meglegyen hozzá a fonalam.
Megkötöttem a kicsi hópihét is, ez mindössze fél óra volt, de csak ma reggel blokkoltam.
Azt hiszem, a hópihéket megkötöm ilyen fonalból,
Számolgatom a napokat visszafele... és nagyon várom, hogy meglegyen hozzá a fonalam.
2010. augusztus 9., hétfő
Bátortalan lépések
a Luminen irányába. Itt csak gyakorlogatok, összejött életem első körcsipkéje, ami majd a kardigán hátán kap helyet.
Érdekes tapasztalat volt, főként, hogy szerintem hibás a minta, az utolsó két soron nekem sehogyse jött össze az, aminek lenni kell, így aztán magam feje szerint kötöttem, és így jó lett.
Lépéseim felbátorodását e hónap utolsó harmadára várom, amikoris lesz hozzá fonalam.
Viszont kezdem a tapasztalatgyűjtést a körbecsipkét illetően: ha nem esik le a tűről az első két-három sorig, utána megy, mint a karikacsapás. Ideje volna nekiállni egy Niebling-nek, de úgy, hogy sikerüljön túljutni az első sorokon. Az eddigi próbálkozásaim kudarcba fulladtak a tűről való lecsúszás miatt, aminek egyik oka a pamutfonal csúszóssága. Talán jó volna valami tapadósabb fonallal kezdeni... na nem ma, most nagyon álmos vagyok már.
Esetleg egy sor North Roe jöhet (már 250 szem körül, vagy ilyesmi), lehet annyi sem...
Vagy így fellelkesülve egy kisebbfajta hópihe? Nem rossz ötlet ez sem...
Érdekes tapasztalat volt, főként, hogy szerintem hibás a minta, az utolsó két soron nekem sehogyse jött össze az, aminek lenni kell, így aztán magam feje szerint kötöttem, és így jó lett.
Viszont kezdem a tapasztalatgyűjtést a körbecsipkét illetően: ha nem esik le a tűről az első két-három sorig, utána megy, mint a karikacsapás. Ideje volna nekiállni egy Niebling-nek, de úgy, hogy sikerüljön túljutni az első sorokon. Az eddigi próbálkozásaim kudarcba fulladtak a tűről való lecsúszás miatt, aminek egyik oka a pamutfonal csúszóssága. Talán jó volna valami tapadósabb fonallal kezdeni... na nem ma, most nagyon álmos vagyok már.
Esetleg egy sor North Roe jöhet (már 250 szem körül, vagy ilyesmi), lehet annyi sem...
Vagy így fellelkesülve egy kisebbfajta hópihe? Nem rossz ötlet ez sem...
Nosztalgia
Valamit keresgéltem, és megtaláltam egy CD-t régesrégi fotókkal. Életem legszabadabb, legjobb és egyben legrosszabb időszakáról. Rég volt, szép volt, talán igaz se volt...
És mégis, nyomot hagyott, mélyet és kitörölhetetlent...
És emlékeket...
Az alföldi naplementék tücsökzenés nyugalmát
A Tisza aranyfényét egy augusztusi estén
Az ég tiszta kékjét egy tavaszi napon
Az erdő sárguló alagútját, kora őszön, a Tisza gátján
A világ legjobb napozóhelyét, ahol annyit olvastam messze mindentől és mindenkitől, csendben...
(És igen, ilyent is... már egész jól ment palackra...)
És mégis, nyomot hagyott, mélyet és kitörölhetetlent...
És emlékeket...
Az alföldi naplementék tücsökzenés nyugalmát
2010. augusztus 8., vasárnap
Pótlás
Utalgattam, célozgattam egy másik kötésemre a közelmúltban, de úgy akartam, hogy előbb a tulajdonosa élőben lássa, utána képen, azóta ott van nála, és mutathatom.
Szóval, igen, készen van a kasmír Triangular Summer Shawl. Nagyon jó volt kötni. Az a fonal kötteti magát, puha, könnyű - egyszerűen nagyon jó vele dolgozni.
Már akkor készen volt, amikor Szalárdon jártam, csak nem mutattam képeket róla, pedig az első adag fotó ottani. Egy zuzmós nagy kövön fotóztam, nekem nagyon bejött a kontraszt a sál meg a kő között.
Aztán persze, párat itthon is kattintottam...
Adatok: 110*60 cm, 60 gramm.
Tű: 3.25 mm
Fonal: újrahasznosított kasmír.
Idő: 5 nap, valamikor júliusban.
Szóval, igen, készen van a kasmír Triangular Summer Shawl. Nagyon jó volt kötni. Az a fonal kötteti magát, puha, könnyű - egyszerűen nagyon jó vele dolgozni.
Már akkor készen volt, amikor Szalárdon jártam, csak nem mutattam képeket róla, pedig az első adag fotó ottani. Egy zuzmós nagy kövön fotóztam, nekem nagyon bejött a kontraszt a sál meg a kő között.
Tű: 3.25 mm
Fonal: újrahasznosított kasmír.
Idő: 5 nap, valamikor júliusban.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)