2019. december 30., hétfő

Évtized végén

Vagy inkább számváltáskor.
2019 végéhez érve végignéztem az évtizedemet. Hogy 2010-ben mennyit kötöttem (rengeteget), és most mennyit. De akkor csak magamnak éltem még, azóta a két gyerek az időm elég jelentős részét lefoglalja. Azóta más munkahelyi beosztásban is vagyok 2010-hez képest, és ez sem könnyíti meg az életemet. Na meg a medvék. Mindig azt mondom, hogy a 2 gyerek, két ház meg egy megye meglehetősen energiaigényes felállás. 
Azért fonalaztam, nem is keveset az idén.
Kötöttem magamnak 2 pulcsit (egyikről kép sincs), egy nyári topot, egy kardigánt meg egy kabátkát és Klárinak egy nyári blúzt.
Kötöttem 5 pár zoknit (nincs mindről kép), két sálat (nincs kép) meg két sapkát (egyikről van fotó).
 
Meg mindenféle apróságokat a gyerekeknek.
Befejeztem egy tavaly elkezdett ruhát magamnak, erről majd egyszer megpróbálok írni).
Elkezdtem egy takarót, amit be akartam fejezni év végéig, de nem jött össze.
És horgoltam 5 állatkát, meg még kettő 80-90%-ban készen áll. Majd írok róluk egyszer.
Jövőre legalább ennyit szeretnék fonalakkal foglalkozni.
Az elmúlt évtized nem csak fonalazás szempontjából volt elég mozgalmas, hanem közben:
- lett két gyerekem
- lett egy második otthonunk falun (ami lelkileg első, és egyre inkább azzá válik tavasztól késő őszig)
- karrier szempontjából ott vagyok ahol talán sose gondoltam volna, hogy lehetek. És a biológia újabb és újabb fejezeteit nyitom meg magamnak, az idén az ízeltlábúak világába vetettem be magam, jövőre ezt is szeretném folytatni.
Egy szép 2019 után mindenki előtt álljon egy még szebb 2020!

2019. október 6., vasárnap

Hónapok határán

Szeptember utolsó hete a legszebb napkeltéket mutatta.
Minden reggel gyönyörködtem picit a reggeli fényekben, még mielőtt a nap feljött volna.
Az utolsó szeptemberi hétvége is gyönyörű volt.
A nappali fényben ragyogtak a vörös levelek,
az este meleg fénybe borított mindent.
A Nyárádmente nagy szerelem az életemben. Örülök, hogy megtaláltam a helyet ahol igazán otthon tudom érezni magam.
 
Múlt hétgévén kicsit újra belelestem az állatvilágba.
Azóta eljött az október is. 
A tegnap még langyos napsütés volt,
gyönyörű színekkel,
színes napnyugtával,
nyugodt estével.
Mára már szürke, sötét, esős idő lett.
A hazafele úton most fotózgattam, nem vezettem.
De ezt is szeretem.
Most kötögetni fogok, a Harvestnek már csak egyik ujja van hátra, az sem egészen. Remélem, jövő hétvégén már hordhatom az esti kintlét idején.

2019. szeptember 23., hétfő

Első fagyok

Mifelénk a szeptember második fele általában elhozza az első fagyokat.
Lesz még meleg, de van pár nap, amikor reggel hóharmat fedi a tájat.
A nap sugarai aztán kibontják a növényeket a jégpáncélból, és a nappalok melegek lesznek.
És a pár nap hideg után visszajöhet a vénasszonyok nyara.
Az idén ez a pár nap az elmúlt hétvégére esett, és minket is falun ért.
Szeretem a sárgulást
a száraz növényeket,
a reggeli fény irányát
a színes terméseket
az utolsó virágokat
A hintában kötögetve teát ittam majdnem egész nap.
Este kimentem a határba, és dombtetőkre.
Láttam szarvast, őzet, rókát, medvét, de sajnos, a fény gyenge volt fotózni. 
Csak a templomról sikerült egy holdvilágos kép.
Jövő hétvégére más terveim vannak, remélem össze is jön a számításom.
Akkor már jó eséllyel jégmentesen.

2019. szeptember 19., csütörtök

Zoknik

Össze se tudom számolni hirtelen hány pár született mióta nem írtam róluk blogbejegyzést.
Így kapásból mutatok néhány párat.
Az elsőt 2016-ban kezdtem kötni (talán), aztán félretettem. Tavaly év végén (vagy idén év elején?) előszedtem, és befejeztem.
Semmi extra. Egyszerre kötöttem a kettőt, orrától kezdve, minta nélkül.
A sarka rövidített soros.
A második úgy kezdődött, hogy egyszercsak kedvem lett magamnak rózsaszín-lila zoknit kötni. És kötöttem.
A minta Stay-at-home socks, és (azt hiszem) ezzel kezdtem fentről egyszerre kötni a kettőt.
A sarka rövidített soros.
Hétvégén ezt vittem magammal falura, és kellett is a reggeli kávézáshoz.
A következő ajándék lesz hamarosan.
Ez volt az egyik nyári projektem, amit hordoztam magammal falura.
Ez is a Stay-at-home socks, de 42-43-as méretben. De csak egy hónap múlva kerül el a gazdájához.
Aztán szinte egészen készen van egy újabb pár is.
Ezzel akartam kipróbálni az utólag belekötött sarkat, és csak ennyi van belőle hátra, azt tervezem, hogy kedden amíg Klári karjából kiműtik a tűződrótot addig befejezem a kórházban.
Most egy másik csupasima zokni van készülőben. Kb a sarkát kell kezdenem.
Annyi, hogy ez 45-ös méret. lesz.
Van még egy színváltós amiről azt hiszem nem írtam, arról majd külön posztban.
Most meg lelkileg készülök a holnap kezdődő hétvégére.
Otthon.