2014. december 21., vasárnap

Téli vakáció

Ha helyesen akarok fogalmazni, csak vakáció. Nincs tél. Olyan furcsa, máskor ezidőtájig volt hó, akkor is, ha Karácsonyra elolvadt, de az idén nem.
Cserébe esik az eső.
De akárhogy legyen is, élvezni fogom ezt az időszakot.
Soha eddig nem volt olyan nehéz időszakom, mint most. December elejéig azt hittem, nem is lehet rosszabb. Tévedtem, lett. A munkahelyen olyan sokkot kaptunk amitől zombiállapotba kerültünk
Engem olyan mértékben befolyásolt a dolog, hpgy semmire nem tudtam koncentrálni. Kötésre sem, ami simánál "bonyolultabb" volt, egyszerűen nem tudtam megkötni. 
Péntek délután végre kikapcsoltam a szolgálati telefont és elraktam (úgy értem: annyira el, hogy nem is lehet megtalálni) és azóta felszabadultam.
Holnaptól Klárikával leszek itthon. Csak mi, csajok, mint a régi szép időkben.
Szeretek vele lenni itthon.
Olyan jó reggel összebújni a takaró alatt és megbeszélni a fontos dolgokat, például, hogy miért nem megyünk oviba, vagy hogy forog az autója kereke.
Az elmúlt idő történései ráébresztettek arra, hogy milyen jó az, hogy bármikor megölelhetem és este adhatok neki jóéjt-puszit.
Néhány nap múlva Karácsony. Akkor majd hármasben leszünk itthon.
Tervezem, hogy kötögetek és talán előszedem a varrógépet.
Ami a kötést illeti: az elmúlt időben a harisnyakötés sokat segített mégis.
Van egy új pulcsim. Szinte csupa harisnyakötés, ami nem az, azt a péntek esti férj-féle karácsonyi buli után készítettem el (na az is sokat segített).
És végre sikerült ma elemeket venni a fényképezőgépembe (a múlkori akkuk szemétbevalók pedig jódrágák voltak), úgyhogy ha az idő meg a fény jó lesz akkor holnap fotózom a pulcsimat.
------------------------------------------------------------------------
Az élet gyönyörű ajándék.
A szabadság csodálatos.
Az év legszebb időszaka a Karácsony tájéka.
A kötés a legjobb terápia nehéz időkben.

2014. december 6., szombat

Bolyhok

puhaság a legfelsőbb szinteken.

Lehet nem lesz a kedvenc technikám, de az eredmény megéri...

2014. december 4., csütörtök

Végre

napsütés!
Amit bentről zavartalanul élvezek, miután testületi lebetegedés miatt a család női részlege itthon leledzik. Szerencsére gyógyulófélben.
És végre egy befejezett projekt.
Rég nem volt ilyen.
Ez is zokni, ezúttal Zuramnak. Hatalmas, bár a képeken nem tűnik fel még az én lábamon sem. Najó, kicsit talán mégis...
A minta a basketweave alapján készült, tetszik nekem ez a textúra.
A fonal nevenincs, de szép, és kicsit vastagabb mint az átlagos, de ez nem baj.
A színe meg nagyon pasis és nagyon jó.
A sarok most is Fish Lips Kiss heel. Egyre jobb vagyok benne.
Most még nem kezdtem el újabb zoknit, de áll az eszem, mert csak egyik tűmön van egy pár zokni, viszont van sok új jó fonalam, tehát be kéne vetni őket.
Csak hát egyéb is van tervben....

2014. december 2., kedd

Újrahasznosítás

Csúnya pulcsi:
De 100% kasmír. Ráadásul nem is vékony. És gyönyörű színű.

2014. november 30., vasárnap

Elég volt egy időre

Panaszkodok.
Soha ilyen kemény évvégénk nem volt mint idén. Teljesen megbolondultak a főnökeink vagy sosem voltak normálisak (ezt nem tudom, mert én csak idén kaptam el ezt a színezetű társaságot), szóval maradjunk annyiban: a saját normálissá válásuk helyett úgy döntöttek, minket fognak megbolondítani, hogy egy szinten legyünk.
Viccet félretéve: a szervezetlenség olyan magas fokán állnak, hogy tanítani lehetne mint elrettentő példa.
Nyáron kitalálták, hogy ellenőrizzük le a polgárjenőhivatalokat, aztán elhalasztották bizonytalan határidőre. Az elnökválasztás első köre előtt megtudtuk, hogy a második kör utáni két hétben kerül erre sor (azóta el- és kitolták a határidőket újra, bár messze nem annyira, hogy elég lenne a teljes megyére).
Aztán meg úgy van, hogy péntekenként le kell jelentenünk a következő heti programot. Miután lejelentjük, és elméletileg kötelező betartani közlik velünk kedd délután, hogy szerdán más programunk van, de nem is akármilyen felállásban, ezáltal nem csak a mi programunk esett, hanem a kollegáké is, akivel az eredeti szerint egy csapatban lettünk volna. Így esett, hogy a szerdai napot újratervezéssel kezdte a társaság másik fele. Szóval mire jó a leküldött program, ha ők azok, akik nem tartatják be velünk?
És múlt hét kedden megtudtuk, hogy kilencedikén vizsgázunk. Csak azt nem közölték, hogy
a) hol (lehet, hogy a fővárosban ami 337 km) (de az is lehet, hogy itthon) (vagy bárhol máshol az országban)
b) miből
c) hogyan
Én most a Leszarom tablettánál tartok. A vizsgát illetően tutibiztos.
Továbbá, múlt kedden tudtuk meg azt is, hogy másodikán el kell küdjük a következő teljes év órákra lebontott teljes munkaidejének a betáblázását. Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy elseje szabadnap, és én múlt hét kedd óta munkaidőben vécére nem jutottam el, egyéb tennivalók miatt, nemhogy órákat számolgatnék.
Ezalatt az idő alatt gondolom a kemény hajtás miatt le is betegedtem, pénteken azt hittem, hogy a saját kezemmel fogom kitépni a füleimet, csak hagyjon alább a fájdalom... nem tudtam nyelni és lázas voltam (mindemellett túlóráztam, hogy ne a kollegámat nyomorítsam meg azzal hogy magára hagyom). Szerencsére nagyjából helyrebillentem már, két éjszaka aludtam sokat, korán lefeküdtem és talán ez dobott rajtam.
És készenléti katasztrófavédelmis szolgálatban is vagyok, az első hét végén, még egy hátravan.
És most Klárika beteg. Nem rettenetesen, csak folyik az orra meg hőemelkedése van.
Ami vigasztal: van fény az alagút végén. December 22-ével kezdődően jóváhagyták a szabadságomat. Mert még van 6 napom.
(A fény után jön a január első-másodikai készenléti szolgálat, de remélhetőleg semmi nem lesz)...
(A másik fény viszont az, hogy ha minden igaz, akkor az időm szinte 100%-ában biodiverzitással fogok foglalkozni. Újra)
-------------------------------------------------------------------
Nos, így van, hogy egy hónapja tökölök egy pár zoknival. És a fonás is alig halad...

2014. november 23., vasárnap

Az ősz színei

Jó idők járnak mifelénk, talán normális társadalom leszünk mi is.
A rendszerváltást átfontam és átkötöttem, miközben annyi tévét néztem mint az elmált 2 évben összesen és bújtam a híreket a neten
Most két pár zoknim van tűkön bár távol a befejezéstől és van egy új fonalam,
A szösz fele-fele merinó-selyem. Voltak gondjaim vele, szerintem a selyem matt. de szeretem a végeredményt.
A roving természetesen Bucika festése.
Tiszta ősz volt.
Két egyágút fontam, kb feléig egyiket s aztán a másikat. Szinte tökéletes volt az elosztás, a végén kb 2 méterrel volt hosszabb az egyik mint a másik.
És következett a cérnázás. Nekem ez tetszik leginkább a fonásban.
Ez adja meg a fonal végleges kinézetét és nagyon jó látni, ahogyan a színek összeölelkeznek.
Az elmúlt napok munkájának eredménye 110 gramm/425 m kb fingering vastagságú fonal. 
Vannak benne zöldek és barnák,
sárgák és szürkék
- hideg és meleg színek tökéletes egyensúlyban

2014. november 10., hétfő

Fonalak

Na nem mintha nem lett volna eddig elég zoknifonalam, de nem volt kék zoknifonalam.
S ha már vettem kékeket, akkor jött egy zöldes is. Meg egy ősz-színű.
Ez még 5 pár zoknit jelent, csak: MIKOR?