2019. október 6., vasárnap

Hónapok határán

Szeptember utolsó hete a legszebb napkeltéket mutatta.
Minden reggel gyönyörködtem picit a reggeli fényekben, még mielőtt a nap feljött volna.
Az utolsó szeptemberi hétvége is gyönyörű volt.
A nappali fényben ragyogtak a vörös levelek,
az este meleg fénybe borított mindent.
A Nyárádmente nagy szerelem az életemben. Örülök, hogy megtaláltam a helyet ahol igazán otthon tudom érezni magam.
 
Múlt hétgévén kicsit újra belelestem az állatvilágba.
Azóta eljött az október is. 
A tegnap még langyos napsütés volt,
gyönyörű színekkel,
színes napnyugtával,
nyugodt estével.
Mára már szürke, sötét, esős idő lett.
A hazafele úton most fotózgattam, nem vezettem.
De ezt is szeretem.
Most kötögetni fogok, a Harvestnek már csak egyik ujja van hátra, az sem egészen. Remélem, jövő hétvégén már hordhatom az esti kintlét idején.

2019. szeptember 23., hétfő

Első fagyok

Mifelénk a szeptember második fele általában elhozza az első fagyokat.
Lesz még meleg, de van pár nap, amikor reggel hóharmat fedi a tájat.
A nap sugarai aztán kibontják a növényeket a jégpáncélból, és a nappalok melegek lesznek.
És a pár nap hideg után visszajöhet a vénasszonyok nyara.
Az idén ez a pár nap az elmúlt hétvégére esett, és minket is falun ért.
Szeretem a sárgulást
a száraz növényeket,
a reggeli fény irányát
a színes terméseket
az utolsó virágokat
A hintában kötögetve teát ittam majdnem egész nap.
Este kimentem a határba, és dombtetőkre.
Láttam szarvast, őzet, rókát, medvét, de sajnos, a fény gyenge volt fotózni. 
Csak a templomról sikerült egy holdvilágos kép.
Jövő hétvégére más terveim vannak, remélem össze is jön a számításom.
Akkor már jó eséllyel jégmentesen.

2019. szeptember 19., csütörtök

Zoknik

Össze se tudom számolni hirtelen hány pár született mióta nem írtam róluk blogbejegyzést.
Így kapásból mutatok néhány párat.
Az elsőt 2016-ban kezdtem kötni (talán), aztán félretettem. Tavaly év végén (vagy idén év elején?) előszedtem, és befejeztem.
Semmi extra. Egyszerre kötöttem a kettőt, orrától kezdve, minta nélkül.
A sarka rövidített soros.
A második úgy kezdődött, hogy egyszercsak kedvem lett magamnak rózsaszín-lila zoknit kötni. És kötöttem.
A minta Stay-at-home socks, és (azt hiszem) ezzel kezdtem fentről egyszerre kötni a kettőt.
A sarka rövidített soros.
Hétvégén ezt vittem magammal falura, és kellett is a reggeli kávézáshoz.
A következő ajándék lesz hamarosan.
Ez volt az egyik nyári projektem, amit hordoztam magammal falura.
Ez is a Stay-at-home socks, de 42-43-as méretben. De csak egy hónap múlva kerül el a gazdájához.
Aztán szinte egészen készen van egy újabb pár is.
Ezzel akartam kipróbálni az utólag belekötött sarkat, és csak ennyi van belőle hátra, azt tervezem, hogy kedden amíg Klári karjából kiműtik a tűződrótot addig befejezem a kórházban.
Most egy másik csupasima zokni van készülőben. Kb a sarkát kell kezdenem.
Annyi, hogy ez 45-ös méret. lesz.
Van még egy színváltós amiről azt hiszem nem írtam, arról majd külön posztban.
Most meg lelkileg készülök a holnap kezdődő hétvégére.
Otthon.

2019. szeptember 17., kedd

5:20

Ma reggel B.-nek korai programja volt, így én is korán keltem. 5:30-ra állítottam az órát, de végül 5:20-kor ébredtem és gyorsan lábra is álltam.
A gyerekek aludtak, csend volt. Vettem a kávémat és leültem a kötésemmel olvasni. Ezzel a Harvest-tel lehet, most már csak hosszú sorokat kötök simán-fordítottan, oda-vissza, és nagyon jólesik.
Ilyen kellemes időt rég nem töltöttem el.
Aztán később láttam a napkelte előtti fényeket.
És mindenre maradt időm. Reggeliztem is.
Azt hiszem, ebbe az irányba tudom átrendezni a napi rutint.
Bármilyen más időszakban nem tudok egyedül lenni. A gyerekek 7 körül kelnek, néha maguktól is, aztán munka, aztán délután mindenki otthon van, és hát dolgom is akad, most meg bejön a tanulás is.
Este pedig a fektetés előtti program: fürdés, vacsora, meseolvasás, altatás - amibe rendszerint én is belealszom. És sehogy sem férek bele én egyedül ebbe a rohanásba.
Azt hiszem ez lesz a megoldás.
Korán kelek, iszom egy kávét a csendben, közben kötök, olvasok, zenét hallgatok - és máris jobban indul a nap.
Ma így történt.

2019. szeptember 16., hétfő

Szeptember derekán

Szeretem a péntekeket. Még mindig kétlakiskodunk, és a péntek azt jelenti, hogy elmegyünk a városból, itthagyjuk a hétköznapokat, a zajt, a port, a tömeget.
És vasárnapig kint vagyunk a csendben.
Viszem a fonalazós projektjeimet is, szeretek az udvaron kötni.
Ez a kardigán különösen illik a jelen időszakhoz.
Szeretem a szeptembert, amikor már nincs nyár, de még nincs ősz sem.
Különleges a hangulata ennek az időszaknak.
Más a fény,
változnak a színek.
Még nyáriasak a felhők, de őszies a szél.
Még nyílnak a virágok,
de a kikericsek már jelzik, hogy közeledik az igazi ősz.
A reggelek már hűvösek, és hideg a harmat. (de még a hintában iszom a reggeli kávét, még ha gyapjúzoknival is a lábamon)
A rovarok a következő generációról gondoskodnak mielőtt a fagyok megölnék őket.
És minden lassul, lassul a fogyatkozó fényben.
(P.S. Szombat este elmentünk holdat fotózni. Nem sikeredett, de egy medvére sikerült rámenni. Sajnos kép nincs, mert csak árnyakat láttunk. Egyre inkább közelednek a településekhez így ősszel, úgyhogy szerintem lesz még medvés kalandunk.)