2019. szeptember 19., csütörtök

Zoknik

Össze se tudom számolni hirtelen hány pár született mióta nem írtam róluk blogbejegyzést.
Így kapásból mutatok néhány párat.
Az elsőt 2016-ban kezdtem kötni (talán), aztán félretettem. Tavaly év végén (vagy idén év elején?) előszedtem, és befejeztem.
Semmi extra. Egyszerre kötöttem a kettőt, orrától kezdve, minta nélkül.
A sarka rövidített soros.
A második úgy kezdődött, hogy egyszercsak kedvem lett magamnak rózsaszín-lila zoknit kötni. És kötöttem.
A minta Stay-at-home socks, és (azt hiszem) ezzel kezdtem fentről egyszerre kötni a kettőt.
A sarka rövidített soros.
Hétvégén ezt vittem magammal falura, és kellett is a reggeli kávézáshoz.
A következő ajándék lesz hamarosan.
Ez volt az egyik nyári projektem, amit hordoztam magammal falura.
Ez is a Stay-at-home socks, de 42-43-as méretben. De csak egy hónap múlva kerül el a gazdájához.
Aztán szinte egészen készen van egy újabb pár is.
Ezzel akartam kipróbálni az utólag belekötött sarkat, és csak ennyi van belőle hátra, azt tervezem, hogy kedden amíg Klári karjából kiműtik a tűződrótot addig befejezem a kórházban.
Most egy másik csupasima zokni van készülőben. Kb a sarkát kell kezdenem.
Annyi, hogy ez 45-ös méret. lesz.
Van még egy színváltós amiről azt hiszem nem írtam, arról majd külön posztban.
Most meg lelkileg készülök a holnap kezdődő hétvégére.
Otthon.

2019. szeptember 17., kedd

5:20

Ma reggel B.-nek korai programja volt, így én is korán keltem. 5:30-ra állítottam az órát, de végül 5:20-kor ébredtem és gyorsan lábra is álltam.
A gyerekek aludtak, csend volt. Vettem a kávémat és leültem a kötésemmel olvasni. Ezzel a Harvest-tel lehet, most már csak hosszú sorokat kötök simán-fordítottan, oda-vissza, és nagyon jólesik.
Ilyen kellemes időt rég nem töltöttem el.
Aztán később láttam a napkelte előtti fényeket.
És mindenre maradt időm. Reggeliztem is.
Azt hiszem, ebbe az irányba tudom átrendezni a napi rutint.
Bármilyen más időszakban nem tudok egyedül lenni. A gyerekek 7 körül kelnek, néha maguktól is, aztán munka, aztán délután mindenki otthon van, és hát dolgom is akad, most meg bejön a tanulás is.
Este pedig a fektetés előtti program: fürdés, vacsora, meseolvasás, altatás - amibe rendszerint én is belealszom. És sehogy sem férek bele én egyedül ebbe a rohanásba.
Azt hiszem ez lesz a megoldás.
Korán kelek, iszom egy kávét a csendben, közben kötök, olvasok, zenét hallgatok - és máris jobban indul a nap.
Ma így történt.

2019. szeptember 16., hétfő

Szeptember derekán

Szeretem a péntekeket. Még mindig kétlakiskodunk, és a péntek azt jelenti, hogy elmegyünk a városból, itthagyjuk a hétköznapokat, a zajt, a port, a tömeget.
És vasárnapig kint vagyunk a csendben.
Viszem a fonalazós projektjeimet is, szeretek az udvaron kötni.
Ez a kardigán különösen illik a jelen időszakhoz.
Szeretem a szeptembert, amikor már nincs nyár, de még nincs ősz sem.
Különleges a hangulata ennek az időszaknak.
Más a fény,
változnak a színek.
Még nyáriasak a felhők, de őszies a szél.
Még nyílnak a virágok,
de a kikericsek már jelzik, hogy közeledik az igazi ősz.
A reggelek már hűvösek, és hideg a harmat. (de még a hintában iszom a reggeli kávét, még ha gyapjúzoknival is a lábamon)
A rovarok a következő generációról gondoskodnak mielőtt a fagyok megölnék őket.
És minden lassul, lassul a fogyatkozó fényben.
(P.S. Szombat este elmentünk holdat fotózni. Nem sikeredett, de egy medvére sikerült rámenni. Sajnos kép nincs, mert csak árnyakat láttunk. Egyre inkább közelednek a településekhez így ősszel, úgyhogy szerintem lesz még medvés kalandunk.)

2019. szeptember 12., csütörtök

Három és fél.

Három ruhadarab az elmúlt idők terméséből, meg egy kicsike.
Az elsőt 2017 októberében kezdtem el kötni. Azt hiszem, úgy terveztem, hogy Szilveszterre, de aztán nem készült el időben, csak 2018 január elején.
Arra is emlékszem, hogy volt a kendők maradéka, és tetszett, hogy csillognak. Meg talán az is rémlik, hogy azért kezdtem el az elejének a közepén horgolt láncszemsorra, hogy ne kelljen kötésminta hozzá, majd szaporítottam a nyakkivágást, aztán csíkoztam, aztán segédszálra vettem az oldalak szemeit, kötöttem tovább az ujjait, aztán megkötöttem a tükörképét. Majd a hátát.
Majd az aljára szegélyt, meg a nyakkivágásra is.
És egyik kedvenc pulcsim lett azóta is.
A fonal Alize Sal Sim, a mennyiségre nem emlékszem, 3.5 mm-s tűkön.
A következő úgy kezdődött, hogy kaptam a fonalat. Valami régesrégi, cimkétlen akrilt. Viszont a színébe beleszerettem.
El is kezdtem belőle egy igen egyszerű, raglán pulcsit, idén januárban. Két héten belül készen is volt a hordható darab.
A harmadik egy pamut blúzocska, eredetileg egy Drops-minta alapján, de nagyon megváltoztatva. Az eleje sima,
az ujjak és a háta csipkemintás.
Kényelmes, szellős viselet volt a nyáron, ennek a pamut-munkának lesz még folytatása a jövőben, még ha eléggé megviseli is a kezem.
A fonal régi Volga (pamut himző), van még pirosból egy-két blúznyi.
A fél pedig Klárié.
Ez is pamut, ez is saját kútfőből. És gyorsan, kb 2 hétbe tellett március-áprilisban.
Aztán volt még egy kedvenc darabom, arról egyedül lesz külön poszt. És készen van még egy pulcsi (magamnak), meg tűkön egy kardigán. Szóval termés az volt bőven, csak idő nem, írni róluk :)

2019. augusztus 22., csütörtök

Nyárutó

Valahogy utol kéne érnem az időt. Nagyon sokminden történt január óta. A kötésről majd külön posztban referálok.
Volt egy sötét télutónk. Nehéz volt, mert más évekkel ellentétben nem igazán volt derült ég, nem igazán sütött a nap és ez eléggé lehangolt.
De a hétvégék jók voltak, általában elmentünk egy-egy napra falura és ott többet kaptunk a fényből és a színekből.
Aztán eljött a március, a virágok és a melegedő idő.
És a kétlakiság. Ahogy tehetjük, megyünk falura. Már péntek délutántól amikor lehet.
Volt egy szép tavasz.
Egy kellemes nyár (ami most nekem túl meleg).
Nagyon szeretek ott ébredni. És reggel, mielőtt a család magához tér, kiülni a hintába egy kávéval és a kötéssel, vagy elmenni sétálni a temetőbe.
A nyár nagy részét ott töltöttük, voltak virágok
naplementék
telihold
felhők
harmatos reggelek
lepkék
bogarak
pókok
nyugalom
medvék (akár a kert végéből is lehetett őket látni)
kötés (sok)
kéztörés (újra). 
Voltunk Tusnádon, és akkor már a Szent-Anna tónál is
És most itt az augusztus vége. Változnak a fények, hűvösödnek a reggelek.
Várom a holnapot, hogy újra mehessünk. Nekem ma az az otthon...

2019. január 28., hétfő

3

3 évvel ezelőtt ilyen kis csúnya volt:
És ma ilyen sármos fiatalember. Tamás, ismertebb nevén Mák :)