2016. szeptember 28., szerda

Megyünk az őszbe

A héten hideg lett. Reggelente 1 fok körül alakul a hőmérséklet. Hirtelen érkezett, hétvégén anyósnál még nyár volt.
De hétfőtől téliesre vettük a figurát, Klári sapkával és sállal jár már oviba.
A nap már nem a Somostető fölött kel, hanem Jedd felől, és sokkal-sokkal később.
Már más szögből világítja meg a muskátlikat - még van pár virág...
Én meg elkezdtem teát inni. Csakis feketét, csakis cukor nélkül - nekem ez is az ősz-tél része.
Ez a csésze nagymamai örökség, végigkísérte a gyerekkorom. Szerencsére megvan mind a hat, igaz, van közte kicsorbult és kopottabb is, de megvan mind. Én meg tovább őrzöm, és remélem ugyanilyen állapotban tudom továbbadni valamelyik gyereknek.
Szeretem azt is, hogy aránylag nyugodtan tudok itthon lenni, sokkal  nyugodtabban, mint Klárival. Mák teljesen más, vele tényleg élvezem az anyaságot (bár most kicst fárasztó, azt hiszem újra fogzik, és ez megvisel mindkettőnket).
Ma 8 hónapos, ezt azzal ünnepeltük, hogy amikor reggel öltöztettem belémkapaszkodott és felállt.
És elég sokat kötök is, megvan a téli szezon első zoknija.
Kötöttem már ilyent, natúrszínűből, talán két évvel ezelőtt.
Szeretem a mintáját, szeretem, hogy egyszerű és mégis elegáns és persze kényelmes.
És nem utolsósorban szeretem, hogy nem kell rajz, megy fejből.
A fonal Vendita Sockenwolle, a technika a megszokott: orrától kezdve, kettőt egyszerre, 2.5 mm-s tűn,
Fish Lips Kiss sarokkal.
Most sapkát kötök Máknak, úgy megnőtt a feje, hogy a tavaszit esélytelen ráadni. Volt egy ötletem ami egy ideje kísértett, és most megvalósítom.

2016. szeptember 16., péntek

Pónigombokhoz kabát

Ovikezdésre ugyan nem, de a hűvös reggelekre időben elkészült a leányzó kardigánja.
Vastag fonal-vastag tű egy olyan kombináció ami a csuklómnak nehéz, mégis, 4-5 éves méretben egészen gyorsan megvan.
Nem volt sok kötőidőm, még a vakáció alatt kezdtem el, amikor voltak olyan napok, hogy kezembe se tudtam venni kötést, viszont amikor lehetett akkor olyan időket is kihasználtam, mint úszótanfolyam,
vagy Mák levegőztetése a diófánk alatt.
A gombok voltak meg leghamarabb, még valamikor nyár derekán megkaptam őket.
A fonalat Klári választotta, Schachenmayr Trachtenwolle.
Nem volt bonyodalommentes a kezdés, 4 és 5 mm-s tűvel csináltam a próbakötést, 4 mm-s tűvel kezdtem el, de később lebontottam, mert túl merevnek tűnt. Az 5 mm-st viszont túl lazának tartottam, hát próbakötés nélkül kezdtem el 4.5 mm-ssel. És bevált.
A bontás után rájöttem, hogy jobb, ha ideiglenes kezdéssel indítok, mert a vastag fonallal felszedni a kezdősort túl vastag vonalat hozott volna létre.
Mivel még mindig nem szeretek varrni ez is egyben készült raglán, de csak úgy saját kútfőből, minta nélkül. Derékvonaltól lefele (amit egy rizskötés-sávval hangsúlyoztam) picit bővül.
Felajánlottam neki a kapucni-hozzáadást is, de elutasította.
Most már jöhet a reggeli hideg is.Várjuk.
A reggeli sötét már itt van...


2016. szeptember 12., hétfő

Ovikezdés

Ma megvolt.
Egy szép és hosszú nyári szünet után ma oviba vittem Klárit. Várta - és ha nagyon őszinte akarok lenni én is vártam. Nehéz úgy lenni velük, hogy a kettőnek teljesen más a ritmusa, és más a magam ritmusához nézve is más mindkettőé. Persze, lehet alkalmazkodni hozzájuk, csak akkor sokminden kimarad a mindennapokból. Mióta Mák is helyet változtat ez még nehezebb.
Most takarítással fogok kezdeni amint Mák elalszik.
Azért szép nyarunk volt.
Tegnap, befejezésként elmentünk Szovátára,
aztán végül Parajd
és Bucsin
majd Gyergyói medence is lett belőle.
Ott már igazán ősziesedik a vidék.
Szép volt az út hazafelé, előttünk egy eső lemosta a port.
Jó volt kicsit kint lenni,
az idén talán utoljára belesétálni a Marosba
Vár még kinti program, reméljük feljutunk a Marosvölgybe egy meleg októberi hétvégén.
És hogy igazán vége a nyárnak mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kinyíltak a bánsági sáfrányok...

2016. szeptember 5., hétfő

Folyamatban

A pónimánia folytatásaként elkezdtem a kardigánt. Többször is, de erről majd a végén.
A fonalat Klárika választotta, én Karismából akartam kötni neki, de ő a vastagabb és világosabb Trachtenwolle-ra szavazott. Szerintem nem fog találni a pónisgombokkal de ez majd kiderül.

Megpróbálom fiatalasra venni a szabást, és kapucnit is szeretnék kötni neki, szóval bármi is lehet még belőle.
És kötöttem két picike próbakötést is.

A kék csavaros férjnek lesz pulcsi, ha a család többi tagja is hozzájárul a megkötéséhez, a színes pedig sapka lesz Máknak, de úgy vélem, a 3-as tű vastag ennek a fonalnak, majd megpróbálom 2.5 mm-ssel is.
És egyre jobban ősziesedik az idő, én meg egyre jobban várom, hogy olyan őszünk legyen mint ezen a páréves fotón: 

2016. augusztus 31., szerda

Szivárványos

Nem az ég.
És ráadásul mindenféle szimbolisztika nélkül szivárványos.
Az van, hogy Klárika beleszerelmesedett a pónikba, azok közül is Rainbow Dash-ba.
És mit csinál ilyenkor az anya? Hát szerez egyet, s ha nem talál megfelelőt akkor készít.
Ez történt nálunk is. Azt nem mondom, hogy a saját horgolmányom tökéletes (kicsit kutyafejű...), de legalább elég puha ahhoz, hogy hálótárs legyen belőle.
Nehéz volt. Több mint két hétig dolgoztam rajta - bár lehet, hogy munkaórákban nem volt rengeteg, csak ugye alig alig tudok időt lopni fonalakra ameddig tart a nyári szünet. És nálunk szeptember 12-ig tart.
A póniról röviden: Alize Happy Baby-ből készült, 3 mm-s horgolótűvel.
Rengeteg darabja van, de érdekes módon amitől tartottam - a szárnyak - aránylag könnyen mentek.
Na de az összevarrás. És a sörény. És a farok. És a szemek... ezek mind-mind nagyon megdolgoztattak.
A sörény-farok felpakolása vagy 3 napig tartott. A minta szerint valamilyen makramé-csomóval készített zsinór kellett volna, de az nem ment. Nem hímzőfonalból. Hát kerestem valamilyen más módot rá. De így sem ment gyorsan.
A szemek is megdolgoztattak. Az eredeti mintában filcből készül, ráhímezve a színeket. Én elmentem a környék egyetlen hobbiboltjába, aholis mindenféle színű filcet vehettem volna, kivéve fehéret. Hát maradt a horgolás. Kipróbáltam pár horgolt szemet de nem tetszettek, hát mérgemben saját kútfőből horgoltam egyet.
Így készült hát ez a kicsit ronda, de annál nagyobb szeretetnek örvendő Rainbow Dash.
Már fagyizni is vittük.
Meg úgy általában mindenhova.
Póni-folytatásként egyrészt az van, hogy Klárika kért egy Applajack-et is, de még nem vitt rá a lélek, hogy belevágjak. Másrészt pedig vettem pónisgombokat és arra gondoltam, hogy kötök egy kardigánt neki. El is kezdtem, de valahogy nem megy most a pamutfonallal kötés.
Talán az teszi, hogy mostanában néztem pár podcastot ahol gyapjúból kötöttek csodákat, talán az ősz-érzés - nem tudom, de valahogy nem megy a pamutkardi. Zavarja a kezem a rugalmatlan fonal, és kívánom a gyapjú tapintását érezni. Úgyhogy esélyes, hogy a kardi valamilyen gyapjasfonalból készül, bármennyire is nem télre szánom, hanem a meleg, napsütéses őszi napokra.

2016. augusztus 27., szombat

Nyárutó

Sok éve az idén érzem leginkább azt, hogy közel az ősz.Még nem jött el az a reggel, amikor úgy ébredek, hogy érezni már a levegőben, de már látszik a színeken és a fényeken, hogy a nyár ereje elmúlt.
Hétvégeken a házunkhoz megyünk, két pénteken egymás után ott is aludtunk.
Tegnap este mire a nap lement már rég hosszúujjú pulcsi volt rajtam - de felöltözve éjfél utánig ültünk kint. Hideg volt és sötét, és holdfény híján nagyon jól látszottak a csillagok. B. megmutatta az Androméda galaxist - én rádöbbentem, hogy abban a hatalmasságban mennyire porszemnyiek vagyunk és mégis milyen jó dolog hogy vagyunk, ráadásul boldogok vagyunk.
Múlt héten még nem, de ma reggel már fáztam amikor kiléptem az udvarra.
A harmat fehérebb már és a nap első sugarai is máshonnan jönnek.
A muhar kalászai is az őszt idézik
Nagyon várom az igazi, színes őszt.