2011. december 2., péntek

Méhen belül

Előző bejegyzésem után nem tudtam abbahagyni, muszáj most már egészen kiírni a dolgokat magamból, hogy végre megkönnyebbüljek.
Nem csak a már meglevő kisbabáról, de a méhen belül fejlődőről és várandós anyáról is olvasok annyi dolgot, hogy csak lesek. Sőt, igazából az egész a megfoganás előtt kezdődik, de ez nem ennek a bejegyzésnek a témája.
Egy dolgot említettem már múltkor, az UH-t, arra nem térek ki még egyszer, mert van egyéb.
Egy kérdés, hogy kismamáknak szabad-e mikróban melegített élelmet fogyasztani. Én fogyasztok. Hallottam ugyan a mikró kapcsán terjedő rémhírt, hogy az milyen káros, de én ennek a fizikai magyarázatát nem értettem sosem meg. Mert ugyan mi lehetne káros benne? Hogy berezegnek a molekulák bizonyos hullámhosszú rádióhullámok hatására? (a hullámhossz messze a káros határ alatt van, egyébként pedig nem engem sugároz a mikró, hanem képzeljétek, az ételt, ami felszívódás - felhasználás - előtt átmegy az emésztőcsatornámon!) Hát kérem, a molekulák gázon melegítés hatására is berezegnek... akkor holnaptól kizárólag fagyin fogok élni, nehogy kárt tegyen a babában a berezgett molekulák sokasága...
Komoly viták folynak a terhes nő étkezéséről. Megtudtam, hogy felelőtlen vagyok, hogy merek penészes sajtot enni, merthogy az olyan mintha penicillint szednék. Hát ha penicillint kapna a szervezetem, akkor simán elpatkolnék, ugyanis keményen allergiás vagyok rá, kiskoromban már majdnem sikerült kipurcanni tőle, úgyhogy higgyetek nekem, a penészes sajt fogyasztása nem egyenlő a penicillin-bevitellel, annak ellenére, hogy gyakran pontosan Penicillium gomba nő rajta/benne. Ahhoz izolálni kell a gomba által termelt toxint (konkrétan ez nyírja ki a bacikat), és úgy bevinni a szervezetbe, hogy az ne érintkezzen a gyomorsavval (injekció vagy gyomorsavra rezisztens kapszula vagy filmezett tabletta). Csak hát ez már magas, ugyebár nem mindenki tanulja meg iskolában (7-8 osztály?) az emésztés csodálatos folyamatát.
A szénsavas-szénsavmentes vita is folyik rendesen. Hogy milyen káros hatása van a gyerekre a szénsavnak. Én iszom mindkettőt, ami épp jólesik. A szénsav lebomlik vízre és CO2-ra, nem szénsav formájában szívódik fel, sőt, csak víz szívódik fel majd a bélből, a CO2 kijön légbuborék formájában - hát hogy jusson el a gyermekhez a sav? Más kérdés, hogy amikor az embernek a sav mardossa a torkát akkor nem épp a "szúrós" vizet kívánja...
Ezeknél durvább már csak az, amikor a kismama csak azért húz gumikesztyűt húsdaraboláshoz, nehogy a bacik a nyers húsról megtapadjanak a kezén. (ilyenek kérdéseknél azon a szinten vagyok, hogy borogatást kell tegyek a homlokomra, hogy életben maradjak.)
Ami aztán meg a csúcs, az a baba mozgása. Ettől verem a fejem a falba. Tudom, sokan vagytok már túl terhességen, kérlek javítsatok ki ha tévedek, de szerintem képtelenség érezni a baba mozgását 15-16. hét előtt, és legtöbben még csak azután fogják, többedik babánál is. Nem egyébért, de előtte még olyan pici, hogy egyrészt nem éri el a méh falát, másrészt meg ereje nincs. Na de vannak kismamák, akik 10. (!!!!) héten már bizonygatják, hogy ők márpedig ezt érzik. Aztán amikor ez első baba esetében történik meg, akkor kész vagyok. Először is, 8-9 héten kezd el mozgolódni, 10. héten már tudni épp tud, de azt még mindig nem értem, hogy tudja a kb. centis karjait és lábait annyira kinyújtani, hogy belémüssön/rúgjon, teszem hozzá, magzatvízben, ami ugye a surlódás által csökkenti is a mozgás erejét. És hogy elrugaszkodjon magától, ahhoz se ereje, se alakja, se önálló akarata nincs még... Na de hát egyesek ezt érzik, és ha valaki meg meri nekik mondani, hogy helló, ez fizikai képtelenség, akkor azt mondják az ember irigy :) Szóval én nem vagyok ilyen csúcs-anya, hogy a megfoganás pillanatától érezzem a sejtosztódást, beágyazódást, pedig ezeket mind illene érezni, ha nem tudtátok volna :)...
Na meg a zene. Én előtte is olyan zenét hallgattam vegyesen ami tetszett, és ez most is így van. Ez így nem jó, mint megtudtam. Terhesség alatt ajánlott babanyugtató zenét hallgatni. Hát szép szép, de mitől jobb ennél? Vagy ennél? Na meg ha egész nap babanyugtatót hallgatnék én is úgy megnyugodnék, hogy ebéd se készülne meg semmi, csak aludnék.
A csomagkészítésnél még messze nem tartok, de van aki azon problémázik, milyen színű törülközőt, papucsot, hálóinget vigyen magával a kórházba. Paff...
És a szobánkat sem fogom átfesteni sem kékre sem rózsaszínre (ez is kérdés egyeseknek), mert ugye nyilván első időben velünk lesz a gyerek, de képzeljétek, fehérre festett falak között. (Tényleg meg is kéne kérdezzem ott, hogy mi a véleménye a tisztelt fórumozó társaságnak arról, hogy nem pasztellszínű a szoba fala ahol a baba lakni fog ameddig velünk kell neki lenni, nem fog kihatni a lelkivilágára?)
Most pedig vendéget várunk, és inni fogok egy pohár bort. Tudom, hogy egyesek szerint ez is káros, a bevitt 1.1 gramm alkohol a nem épp nádszál testemben, de én már csak ilyen vagyok, hogy még babavárás közben is igyekszem élvezni az életet.

7 megjegyzés:

paribanu írta...

Én sört kívántam időnként a lányommal és meg is ittam és baromira jól esett.

Amit nagyon szeretek benned Annamari az a józan gondolkodásod.

Sok mindenben egyetértek veled, szinte mindenben és jókat kuncogok:-)

Az apás szülésről mi a véleményed?

Gabella írta...

Szerintem meg te egy normális kismama vagy! :) Egyetértek!

Mázsa Viki írta...

Idefigyelj Annamari! Hidd el nekem, hogy MINDEN úgy van/lesz rendben, ahogy Neked jó, ahogy Te jól érzed Magad! Csak azt nem értem miért olvasgatsz ilyen hülyeségeket és húzod fel Magad rajta! :) (egyébként anno én is elkezdtem olvasni, de jó gyorsan leszoktattam magam róla :)

Cimbilimbi írta...

Olyan jót nevettem, mint már napok óta egyet sem :) A penészes sajt témáról pont a napokban olvastam, és bár én sajna azok közé tartozom, akik átaludtak egy csomó biológia órát, azért nem igazán vágtam, hogy ezek szerint minden második francia nőnek el kellene vetélni... Szerintem nyugodtan olvasd a kismama-okító tanulmányokat, élénkítő hatással bírnak az agyműködésre :) Csak be ne tartsd őket!

böpörö írta...

Én bizony megiszom a pohár boromat, ha megkívánom, főleg hogy a dokim szerint sem ez árt a babának. Az okosságokat időhiány miatt még nem olvasom, de köszi, hogy felhívtad rájuk a figyelmem, ezek után nem is fogom:))
Egyetértek, nekem is tetszik a józan hozzáállásod mindenhez. Szép babavárást!:)

Annamari írta...

Böpörö, nem is tudtam :) ... gratulálok, boldog babavárást neked is, mikorra várjátok?
Persze, tudom, hogy a kevés bor serkenti a vérkeringést, bevisz vele az ember mindenféle jó dolgokat, de sokan elfogadhatatlannak tartják... és igen, én is ittam egy nap egy fél sört is :) ó az (is) nagyon jólesett :)
Próbálom megtartani a logikus gondolkodást mindenféle nyomások és hatások ellenére :) Viki, nem tudom kihagyni, ahogy írta Cimbilimbi, élénkítő hatással van a napi hülyeségolvasás az agyműködésemre :)))
Apás szülés: én nem akarok senkit más útra terelni az írásaimmal, hanem csak véleményt fejtek ki. Számomra nem a járható út, de ha valakinek ez az igénye, akkor tegye. Én nem szeretném ha ott lenne, legalábbis nem akkor amikor úgy rendesen történnek a dolgok. Na de nálunk ez teljesen elméleti síkon megy, ahol én szülni fogok (remélem, ott fog megtörténni az esemény), ott nem engednek apás szülést.

Barbaral írta...

Annamari, a bejegyzéseidet és a hozzászólásokat olvasva rájöttem, hogy én vagyok a világ leggonoszabb anyukája:)))).

Sose hallgattam babazenét, nem jártam szülésfelkészítő és szuperanyanevelő tanfolyamokra, ittam bort és alkalmanként pezsgőt is, sőt a kávét sem hagytam el, csak napi 1 csészére csökkentettem.

A gyerekszoba ugyan pasztellzöld és bézs színű volt, de nem tudományos megfontolásból, hanem mert úgy tetszett. 8 hónapos terhesen még dolgoztam, edzéseket tartottam és magam is edzettem, a férjemmel együtt burkoltuk a konyhát és tettük le a laminált padlót néhány héttel szülés előtt, sőt egyedül takarítottam ki az egész házat festés után, a bútorok helyretologatásáról már nem is beszélve.
Amitől a házorvosom teljesen kikészült. Szerinte ugyanis meditációval, pihenéssel és a szülésre való felkészüléssel kellett volna töltenem ezt az időszakot.

3,5 éves koráig szoptattam mindkét gyerekemet és a gyermek-, valamint háziorvos rémisztgetései ellenére sem ők, sem én nem mutatunk pszichopataságra utaló jeleket. Bár ez még képlékeny, mert lehet, hogy csak felnőttkorukra válnak perverz beteges lényekké a hosszú szopizás miatt...
Mindkét gyerekemet kamillás vízben fürdettem, annak ellenére, hogy a védőnő szigorúan tiltotta. Sose fejtem mert utáltam és nem voltam hajlandó időre szoptatni, hanem igény szerint cickózott mindkét lurkó.
Mindig azt és annyit ettem, ami és amennyi jólesett, a fiammal főleg erős-savanyú levest. Ettől a nőgyogyi mindig hátast dobott, ugyanis eléggé vizesedtem és szigorú diétát kellett volna tartanom.
Iszonyatos módon az első terhességgel 21, a másodikkal 22 kilót híztam az elfogadottnak tartott 10 helyett /valójában szerintem sokkal többet, csak az utolsó 4 hétben nem álltam mérlegre és az ellenőrzéseken is elsummantottam ezt:).

A gyerekeim nem kaptak fogzást segítő bigyókat, sem hasfájás elleni csodaszereket és mivel nem bírom a sírást, bizony nagyon elkapattam őket: sokkal többet voltak kézben, mint ahogy az elő van írva. Nem vettek nyelvleckéket, sőt galád módon eldugtam előlük a 2. szülinapjukra a nagyiéktól kapott írás- és olvasás tanulást segítő laptopot is:).

Szerintem különdíjat kapok rosszanyuságból, ha elárulom, hogy évekig együtt aludtunk /gyerkőcök és szülők négyen/ úgy, hogy a franciaágy mellé toltunk még egy ágyat. Sőt, a mai napig én a lányommal a gyerekszobában, apa meg a fiunkkal a hálószobánkban alszik.
Valószínűleg a gyámhivatal törne ránk, ha megtudnák, hogy nincs szigorú napirendünk. Van, hogy 6-kor vacsizunk, van, hogy 8-kor, hétvégén akkor mászunk ki az ágyból, amikor éppen kedvünk van /ha nincs meló persze/ és vannak téli napok, amikor megelégszünk a fogmosással és egész nap pizsiben nyomulunk.
Azt hiszem a gyerekeim normális fejlődését veszélyeztettem mikor azt mondtam nekik, hogy semmiféle különórára nem kell, hogy járjanak csak azért mert a többieket mindenhova beíratták a szüleik. Csak azt csinálják, ami nekik tetszik. Így a fiam nem focira jár, mint minden "normális" fiú, hanem népitáncra, ami miatt sokan kiröhögik, de ő imádja és még haladnak is, hiszen alig vannak:). A lányom meg inkább itthon van és együtt bizgerálunk valami kreatívságot.

Megesik, hogy ebéd előtt is esznek édességet és bevallom, hogy amikor torokgyuszival megyünk orvoshoz, én bizony kihajítom az antibiotikumos receptet és nem tömöm bele a gyerekbe. Mármint az antibiotikumot:).

Hát ilyen gonosz vagyok én, már várom, hogy a szerintem boldog, kiegyensúlyozott és a pedagógusok szerint átlagon felüli képességű gyerekeim mikor fognak bíróság elé citálni gyermekkoruk tönkretétele miatt. Mert most már majd megtehetik ugyebár:))).

Bocs, hogy ilyen hosszúra nyúlt, de olyan jó volt leírni.

Ja, még valami: mindkettőt abban a pólyában hoztam haza a kórházból, ami még az enyém volt. Meg is jegyezte a csecsemős nővér, hogy régen látott már ilyen divatjamúlt pólyahuzatot, olyan szépeket lehet mostanság kapni.
Nem volt kedvem elárulni neki, hogy azt a divatjamúlt huzatot az anyám hímezte...