Ez olyan, mint amikor az ember a ruhákkal megtömött szekrény előtt állva kijelenti, hogy nincs mit felvennie... Nem tudom hány kiló fonalam van itthon.
Tegnap azzal töltöttem a délutánt, hogy a sógorom sapkájához készítettem próbakötéseket, lényegében próbálgattam a fonalakat. Aminek jó volt a színe, az vastag volt. Vagy vékony. De kétszálra véve vastag.
Aminek jó volt a vastagsága, annak nem tetszett az összetétele. Konkrétan az, hogy akril volt. Aminek mindene jó volt (szín+összetétel+vastagság) abból nem volt elég. Amiből mégis lett volna elég, az nem volt elég puha.
Feladtam végül, rájöttem, hogy kizárt, hogy a rengeteg fonalam közt lenne megfelelő, ma pedig turkáltam fonalat - pulóverformátumban (ugye nálunk üzletben rendes fonalat kapni képtelenség). Gyönyörű világosszürke, puha, 80% gyapjú, 20% műszál és a vastagsága szerintem pontosan megfelelő lesz. A bontási művelet gyorsnak néz ki, vastag fonalat könnyen lehet bontani.
Ameddig majd szárad addig kötöm Zuram ajándékát...
9 megjegyzés:
Ugye-ugye? Nálam is szokott ilyen lenni, pedig egy szoba van tele fonalakkal:o)
:)))
Nincs más megoldás rendelni kell!
Hehehe! :o)
Velem is szokott ilyen lenni. És ráadásul micsoda munka megmenteni ezeket a férj selejtezési mániájától?! Hjajaj! ;o)
Az megnyugtat, hogy nem csak én vagyok így vele :)
Altair, kizárt, nálunk a férj nem selejtez :))) persze ez csak ilyenkor jó :)
:D Hát mindig ez van nálam is, sosincs megfelelő fonalam az áhított darabhoz, pedig én sem panaszkodhatok;)
Van ez így :) nálam is ez a helyzet, tetézve azzal, hogy anyag sincs sose amiből varrni kellene :)
A több kilónyi fonal halom melett én is sokszor járok így és ahogy Bemka írta erre még rájön, hogy anyag sincs sosem olyan amilyen kellene :D
Mintha csak magamat olvasnám:D Ma pont ebbe futottam bele én is. Kivéve, hogy a próbakötésnek neki se kezdtem, mert az árnyalatok nem stimmeltek. De bizony belefulladunka fonalakba, és holnap mégis venni fogok:DDDD
Remélem hamarosan elkészülsz vele!:)
:D.
Megjegyzés küldése