2011. május 2., hétfő

Esőben...

Lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum)

... főleg ilyen többnaposban, ritkán szoktunk védett területre menni, de ma összejött (a fotózást viszont nagyon visszafogtuk). Mezőzáhon voltunk (minden évben ezidőtájt szoktunk ott egyet járni), a bazsarózsáknál.
Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Aztán elmentünk szétnézni szemétlerakás-ügyben, és ezt láttuk:
Most a szétázott tagjaimat leteszem pihenni. Természetesen kötök pihenés közben.

14 megjegyzés:

paribanu írta...

Az első képről verset lehetne írni...Sajnos nem vagyok költő...

Otthon Művek írta...

Na.Hát az az ökörfarkkóró az esőcseppekkel, az tökre díjnyertes fotó! Én most megdíjazom!

bemka írta...

Nekem az a kedves amelyiket éppen nézem :)

Jutka írta...

Alföldi lévén nekem a harmadik dimbes, dombos fotó tetszik. A kis megművelt parcellákkal, sokszínű zöldjével..... a virágok is szépek.

Amanda írta...

Én nagyon irigykedve figyelem, hogy felétek milyen csuda vidékek vannak.

Annamari írta...

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ott lakom, ahol a Mezőség találkozik a hegyekkel. Van mindenünk - egy baj van: hogy ezt a földet egy olyan nemzet lakja, akinek mintha vérében lenne a pusztítás...erdélyiek értik mire gondolok...

bemka írta...

Fáj, hogy ilyen kincs birtokában Európa legszegényebb országa vagyunk.

Annamari írta...

Hát igen... mert annyira kevés bennünk a tudás, hogy csak azt tartjuk értéknek, ami megfogható, elvihető, mozdítható, kitermelhető meg ilyenek.

bemka írta...

És azt aztán megfogjuk,elvisszük, elmozdítjuk,kitermeljük,elrondítjuk.
Utánunk a vízözön....

A tegnap nem mutattam, nem is fényképeztem azt amit elrontottunk.
Elég sokszor kellett elfordulni, szemet hunyni.Szépséges Küküllőnk a hídja alatt műanyagpalackokat forgat, a partról nem is beszélve.......

Annamari írta...

Ismerős, nagyon is.
Ma majdnem egy órán keresztül győzködtünk egy üzlettulajdonost, hogy akkor is felelős a tevékenységéből származó hulladékért ha pénzbe kerül neki. A következő győzködő módszerünk a rózsaszín lap lesz egy 4 számjegyű összeggel rajta. Kezdetnek.
És ő csak egy a rengetegből. Néha az az érzésem, hogy tisztára szélmalomharc nálunk a környezetvédelem.

GumiPók írta...

Ugye nem gondoljátok, hogy ez csak Erdélyre jellemző. Nálunk is látni „csodákat” :((

Annamari írta...

Én azt tudom, hogy nem csak nálunk van ez így. De még azt is tudom, hogy még így is ég és föld a két ország.
Sokszor az az érzésem, hogy az itteniek célja a rongálás, a pusztítás. Nálunk nincs természetvédelem "csak úgy". Ha valami nem védett terület, akkor nyugodtan beleeresztjük a vízba a szennyvizeket, kitermeljük a kavicsot, repceföldet csinálunk a természetes mezofil kaszálóból (ami védett területeken kívül is megtartandó, védendő formáció kéne legyen). Ha meg védett? Akkor "szenteljük meg" egy förmedvény templommal.
A medvéket mind lőjük ki, mert bejönnek a gazdaságokba, leütnek egy-egy tehenet és esznek a kukoricából - az meg sem fordul a fejünkben, hogy nem a medve jön a mi élőhelyünkre, mi megyünk az övére.
Nem szeretünk állatokkal dolgozni, tartjuk ezért az igénytelen birkákat és túllegeltetünk velük mindent - már most jól láthatóak a kopár területek és hol van még a nyár???

Irenka írta...

Gyönyörű fotók! Megéri harcolni, szerintem minden kis tett számít.

Annamari írta...

Igen. Ma is megvívtuk a napi harcot az illegálkodó szemetelőkkel... :(( és szerintem holnap is meg fogjuk. Ez a szomorú, hogy minden napra jut, és sosem fogy el.