2010. szeptember 27., hétfő

Őszike

Ma itt voltam.
Az Erdélyi Mezőségen jártunk, Hadrév környékén, kilátással a Torockói hegységre,
a Tordai hasadékra és a Marosvölgyet övező löszös dombvidékre.
Ezért szeretek a kopár magaslatokra felmenni - az ember onnan sokfele ellát, s ha olyan szerencsés mint mi a mai napon, akkor még a pára sem zavar be.
Közelebb pedig a meleg szalmaszínek, gyepben rejtőzködő szépségekkel
és az elmúlást idéző jelekkel
És bárhonnan az ég fele minden tiszta és fénylő...
Szeretem az őszt...

9 megjegyzés:

Hena írta...

Gyönyörü helyen jártál! Én is szeretem az öszt, ha ilyen szép, minta aképeiden, nem pedig olan, mint ma nálunk: szakadó esö és 10 fok :(

Annamari írta...

Tegnap itt is olyan volt... és reggel bizony izgultam, hogy lesz ma menés vagy nem, de aztán összejött, sőt, nagyon szép időnk volt! Szerencsére...

Csilla írta...

Ne fájdisd a szivem te csaj, mennék is vissza gyorsan arra a vidékre... Jaj de jó is volt, és de rég is volt már az a július...sok-sok sóhaj
Az ilyen ragyogó őszt én is szeretem főleg a szinek miatt. De az ősz nekem főleg azt jelenti, hogy valami jónak vége lett, siratom a nyarat, ami imádok és ami idén kurta is volt meg furcs is volt.

Bogyó írta...

Az én szívem is vérzik.:( De ugyanakkor jó öszi fényben is látni ezeket a csodálatos tájakat.
Istenem, milyen jó lenne ott lenni.

Annamari írta...

Ez a dolgok rendje... minden elmúlik és minden megújul, és ez így van jól.
Én nagyon szeretem az őszt.
Ami a többit illeti - próbálunk vigyázni mindenre, amit láttok, amennyire erőnk engedi.

Irenka írta...

Óóó, milyen szép helyen jártál, és gyönyörű képeket hoztál! Köszi!

nöné írta...

Csodaszép táj, csodaszép fotók. Élvezet nézegetni őket!

zsazsi írta...

nagyon szép fotók!!+!

Annamari írta...

Köszi, Lányok!