Kesztyűt kötöttem. Igaz, ezúttal csak ujjatlant, de muszáj volt, mert
szerelem volt első látásra...
Gyors projekt volt. Egy hét alatt készen lett egészen - még mosni kell, de a két réteg nem száradt volna meg ma reggelre, ezért maradt el tegnap este. Pedig időm lett volna rá.
A képeken mindenütt csak félpár mutatkozik - csak ezt sikerült összehozni egymagamban, de igazán mondom, hogy mindkét darab megvan.
Azt szerettem benne, hogy többféle technikát ötvöz: volt egy kis csipke, váltottam színeket, és van neki textúrája is.
A színváltós nagyon színes részének megvolt az átka:
ennyi szálat varrtam el tegnap este, meg volt egy sor amikor egyszerre 3 színnel kötöttem, de egy ennyi kényelmetlenség kibírható.
A fonalak zoknifonalak, nagyrészt a hazai Canguro Twister, de van benne egy picike Drops Fabel és egy ismeretlen összetételű sárga, de azért a 2x2 sorért nem mentem el sárga zoknifonalat keresni. Összesen 6 színt használtam.
Szeretem ahogy a csuklóján a virágokban a színek összeolvadnak és mégis elválnak.
Szeretem a kézfej textúráját.
Szeretem ahogy a hüvelykujj "elágazik":
Most már várom, hogy hordjam.
És amint tegnap este megürült a 2.5 mm-s Addi Lace-em azonnal elkezdtem egy zoknit rajta, most egyszerre a két félpárat, lentről.
Már régóta izgatja a fantáziámat, hát kipróbáltam. Bár a terv eredetileg
más volt, és az is meglesz, most ehhez volt minden kéznél...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése