Apróságok

A hideg napok elkezdődtek, ma az eső újra szobafogságra kényszerített (nem, én nem vagyok az esőben kimenős fajta. Hidegben-hóban igen, esőben nem.) Ilyenkor állandóan köthetnékem van, és mostanában Klárika mellett időnként lehet valamiket csinálgatni (ma nem lehetett), így lett végül meg a 45-ös zokni, ami tulajdonképpen nem is olyan apróság.

Kötöttem két pár ujjatlan kesztyűt is - ez utóbbiakat a színesség jegyében. Az idén ezt hozta elő a szürkeség kívül-belül.

A pirosas kesztyű fonala maradék Red Heart Detroit, és 3.5 mm-s tűvel kötöttem. Könnyű, vékony, nem túl hideg napokra való (az unokahúgom kért is egy hasonlót). Teszteltem, hogy viselkedik ez a minta ha szaporítom, megnyugodtam, hogy jól.

A zöld kesztyű anyaga nem tudom milyen akril, de nagyon tetszett: a színe gyönyörű és nagyon nagyon puha. Négyszálra véve meg nagyon meleg is. 4 mm-s tűvel kötöttem.
Mindkettő gyors projekt, tulajdonképpen egy-egy naposak még úgy is, hogy menet közben terveztem őket.
Aztán vannak még befejezett kötemények, de azokról majd legközelebb amikor kép is lesz róluk.
És hát vannak a tervek és ötletek, ezek vagy megvalósulnak vagy nem, remélem minél több belőlük igen, mert a takarón kívül nagyobb darab nincs tervben. Ma viszont muszáj lesz megkötnöm egy NAGYON vastag zoknit Klárikának, a papucsot ugyanis állandóan veszi le.

P.S. van igazság? Amikor olyan szürkeség van nálunk, hogy még felébredni is nehezünkre esik akkor a Föld túlfelén a szezon első cseresznyéit vásárolják...