2013. június 3., hétfő

Fonalazás

Mert az is volt a napokban, szerintem nem is kevés.
Bár kinézetre nem sok, de 2.75 mm-s tűvel ruhaujjat kötni csipkefonalból elég lassú, és a színváltós is ezen az ismeretlen mintán lassan ment. Igaz, azt mondtam, nem lehet megjegyezni a mintát, de a fehér-zöldben legalább voltak egyforma sorok, akkor is, ha nem követték egymást.
A barna-zöldben viszont egy sem, és még véletlenül sem.
Ez a második nekifutás, elkezdtem az egyik ujját, de aztán tartva attól, hogy nem lesz második úgy döntöttem, inkább egyben kötöm meg a kettőt - mindenképpen vágni kell, mindegy tehát mekkorát.
A fonás pedig az is halad, most ezen a tencelesen ügyködök, mert azt hiszem tudom mit akarok belőle, de azt nem tudom, mikor. Pedig sietnék, de nem lehet...
Ma is megvolt már az első 3 óra játszóterezés - és milyen jól időzítettem: kb. 10 perccel azután, hogy hazaértünk esni kezdett. Mostanában sok az eső, és tudom, hogy máshol nem kell, de itt nagyon kellene pótolni az évek óta fogyó talajvizet, van ahol pár éve minden nyáron kiszáradnak a kutak és tavaly vízhiány okán már volt ivóvíz-korlátozás. Szóval ami egy helyen átok, máshol áldás.

1 megjegyzés:

Dominika írta...

Annamari, ez a zöld fonal gyönyörű! Csodálatos színe van! A kardigán pedig gyönyörű munka! Sehol egy hiba benne.