2012. augusztus 22., szerda

Panasz a feketeségről

Életem legfeketébb stóláját kötöm és nem megy túl gyorsan.
De még mielőtt ennek nekikezdtem eldöntöttem, hogy ezentúl csakis rávarrott szegélyű észt csipke-stólát kötök, úgyhogy ezt úgy kezdtem el hogy varrott széle lesz. A kérdés az, hogy ha a kötést nem látom, a varrással hogy fogok boldogulni feketében? Na meg gyermek mellett... 
2 hete kötöm a központi részt és még mindig hátravan majdnem két mintaegység. Mert kb ilyen:
Alig várom, hogy a végére érjek...

4 megjegyzés:

MrsYarnart írta...

biztosan nehéz fekete fonállal, de amikor annyira szép... megéri a fáradozást :)

Annamari írta...

Hát magamtól ilyen ötleteim nem születnek, ezt valaki kérte tőlem :)

Brigi írta...

az a csipke minta ahogy kukucskal, igen igeretes! mi a minta neve?

Annamari írta...

A motívum Viljapeakiri, én számolgattam ki. Remélem hamarosan mutathatom egészben is, ha Ludmilla is úgy gondolja :)