2012. február 23., csütörtök

Miután

nem csak itt borultam ki hanem más fórumokon is, elkezdtem kapni a kiosztásokat (jó, ebből volt kevesebb, de ezek voltak zavaróak). Hogy irreális elvárásaim vannak a szociális juttatásokat illetően, hogy jó volna hálásnak lennem az állam felé, hogy ennyit is kapok, hogy bezzeg nyugaton az anyák nem kapnak ennyi gyereknevelési szabadságot sem, és majd megunják, hogy ők finanszírozzák a mi hosszadalmas itthonülésünket a gyerekkel.
Bevallom, rosszulestek, mert olyanok mondták, akik ugyanezt amit én lehet megkurtítva kapok majd, már megkapták, teljes egészében. Akkor persze nem volt irreális.
Lehet, hogy irreális az az elvárásom, hogy a hosszú éveken át befizetett TB fejében megkapjam azt a lehetőséget, hogy egy jól felszerelt kórházban szüljek - nálunk pénzhiány okán pl. fájdalomcsillapítás sincs, és még a kékszeszt is magamnak kell bevinnem az ott töltendő időszakra. Ezzel szemben olvastam a német kórházakból származó terhegondozás- és szüléstapasztalatokat, ott bezzeg nem kell kifizetni az ingyenesen járó vizsgálatokat hónap közepén...
Lehet irreális az az elvárásom is, hogy a városban legalább egy - akár fizetős - bölcsöde is létezzen. Mert nemhogy államilag támogatott vagy ingyenes nincs, de fizetős sem. Vajon a nyugati anyáknak is ennyire szembe kell nézniük azzal, hogy a gyereket nincs ahol hagyni?
Lehet, hogy a francia és német anyák 4 hónapot vannak otthon a gyerekükkel. Én két évet leszek itthon, havi kb 200 euróért. Szerintem nem sok francia vagy német anyuka cserélne velem - ha mégis, akkor benne vagyok. Különben azt nem értem, hogyan finanszíroz ő engem? TB-fizető vagyok! (és a férjem is az)
De leginkább ez a "hála" kifejezés zavart. Miért kéne hálásnak lennem azért, hogy folyamatosan azt nézik, hogy nyúzzanak le újabb és újabb rend bőröket rólunk? Amiért egyetlen intézkedésnek sem az a célja, hogy jobb legyen a lakosságnak, hanem az, hogy minél több pénzt juttassunk az államkasszába? Akár az újszülött gyerekek életkörülményeinek rosszabbá tétele árán is?
Miért vagyok én a pofátlan, hogy meg merek kérdezni vagy számon merek kérni a választott politikusoktól olyan dolgokat, amelyek engem zavarnak? ÉN vagyok a választó, aki nélkül ő seholse lenne, tiszteletet kérek tőle! Tiszteljen mint személyt és tisztelje az emberi jogaimat! És azok, akik ezt nem merik megkérdezni, azok engem ne oktassanak ki!
Lehet hogy azt is én látom rosszul, hogy nem a választó kell elszámoljon a választott politikus előtt, hanem pontosan fordítva, hiszen ő kellene bizonyítsa, hogy jó helyre került az énáltalam befizetett adó! Nem én vagyok abban a helyzetben, hogy az ő pénzéről döntsek, hanem ő az enyémről - igenis, van elszámolási kötelezettsége velem szemben!
Néha az a kósza gondolatom támad, hogy politizálnom kéne. Nem a nyerészkedésért, mint sokan (legtöbben) teszik, hanem hogy kicsit tudjak előremozdítani a dolgokon. Aztán szerencsére mindig rövid időn belül elmegy ez a gondolat. Nem leszek politikus. Mindig is civilként álltam velük szemben.
Most is így lesz.
Várom politikus elvtárs válaszát a tegnap kommentként bemásolt levelemre. Remélem, ez alkalommal nem fogja kikerülni a választ a kényes kérdésekre.

12 megjegyzés:

trollanyu írta...

Ugyan engem már nem érint, de itt Norvégiában 1 évig lehet otthon lenni az anyának, ezalatt megkapja a fizetése 100%-át. Az apának is jár 2 hónap apasági szabadság, amit ő határoz meg, hogy mikor veszi ki ez alatt az 1 év alatt. Utána meg megy a gyerek oviba, 1 éves kortól van. Ugyan eléggé drága, de ha jól tudom, az adóból levonható. Itt a kórház, az orvosi ellátás fizetős, de ha elérsz egy bizonyos összeget, onnantól ingyenes arra az évre. De nincs hálapénz, nincs borítékos dugdosás.

Annamari írta...

Köszönöm, Trollanyu! A kérdésem az volna: elcserélnéd az egyéves, 100%-ban fizetett ottani gyest az itteni kétévesre, 200 euróért havonta? Illetve az orvosi ellátást az ittenire?
Amúgy nálunk az van, hogy nincs meg az anya biztonsága sem, hogy visszaveszik a munkahelyére gyes után, és ha az apáknak is bevezetnék ugyanezt, akkor náluk is lógna a lába a kirúgásoknak. A férjem cége nem tolerálná az egyhavi távollétét (szanadságon felül), még kötelező gyes ürügyén sem.

trollanyu írta...

Norvégiában ez máshogyan működik, hogyis fogalmazzak, civilizáltan. Itt a főnököd mosolyog és gratulál, ha babát vársz, és visszavárnak. Az apasági szabadság meg törvény, ez ellen sincs kifogása senkinek, sőt, ki kell venni! Nem hinném, hogy elcserélném a 200 euróra, mert itt még a legalacsonyabb fizetés is kb. 2500 euró havonta, adózás után. Igaz, ez nem mérvadó, mert itt az árak is sokkal magasabbak. Az orvosi ellátást sem cserélném el, mert otthon, csak akkor foglalkoznak veled, ha pénzt adsz. Szerintem így még mindig kevesebbet fizetünk és a gyerekeknek ingyenes az ellátás.

Annamari írta...

Köszönöm, akkor megerősítést kaptam abban amit hittem :)
Na most, Romániában még vonj le a magyarországihoz képest valamennyit. Úgy anyagilag, mint egyéb téren :)
Végülis itt mi duplán fizetjük meg az orvosi ellátást: egyszer TB formában, egyszer pedig fizetős orvosi ellátás formájában. A hálapénz az már csak a triplázás.

Andreea írta...

En 12 even at fizettem a TB-t mig elso baba-mal szabadsagra mentem. Marcius elejen jon a masodik baba, remelem ervenyes lesz a ket eves szabadsag meg. Akiknek meg ez nem tetszik, vagy soknak talalja az szerintem vagy Basescu rokona, vagy komoly agybajban szenved! Mit lehet irigyelni azon a (majdnem) 200 euro-n? Hala Istennek nekem van eleg anya tejem es tudom szoptatni a gyerekemet, de akinek meg a tejport is meg kel venni...
Ez az apukas szabadsag pedig mindennek a teteje. A ferjem ket hejen dolgozik, az egyik cegnel o az egyetlen munkas, tehat nincs is ki hejetesitse. Remelem megjonn a jobbik eszuk es kiveszik a kotelezoseget. Bisztos van aki elne vele, de mi nem!

Annamari írta...

Andreea, ha ez így marad, akkor 23 hónap lesz érvényes. Remélem, megjön az eszük. Ez nem Nyugat-Európa, ez a kegyetlen román valóság - ne akarjuk elhitetni mindenkivel, hogy itt is úgy mennek a dolgok, mint máshol.
Könnyű szülést Neked!

Névtelen írta...

Én utánanéztam anno, valamikor azon a környéken, amikor a kisfiam megszületett, hogy van ez külföldön. Mret én is megkaptam, hogy milyen jó most nekem, itthon pihenhetek és még pénzt is kapok érte, és ez "nyugaton" nem így van. Sajnos rövid az eszem, és a pontos összegekre már nem emlékszem, de Ausztriában úgy van, hogy fix összeget kapsz, amíg otthon vagy a gyerekkel, összesen. Tahát, ha 6 hónapot vagy csak otthon, akkor havonta 2x annyi pénzt kapsz, mint ha 12 hónapot. Ha jól emlékszem (persze biztos nem), akkor ott 12 hónapra jár a lóvé. És az az összeg több, mint amit itthon (Magyarországon)a 3 év alatt kapok.
Angliában pedig messze erősebb a szociális háló. Ebben a cikkben nem pont a gyesről ír Marcsi, de azért kiderül, hogy ott hogyan állnak ehhez a kérdéshez: http://www.babaszoba.hu/services/naplok/post/angliabanbabazok/Nagycsaladosok_Angliaban?id=211996
Szóval, nem, nem kell hálásnak lenni, inkább a kormányzatnak kellene hálásnak lennie a nők biológiai indíttatásáért, hogy még ilyen körülmények között is babát szeretnének.

(Nem sikerült a nevemmel belépni, így aztán névtelenül, de mégsem) Zsoofi

Annamari írta...

Zsoofi, ezekre gondoltam amiket leírsz. Örülök, hogy nem egyedül látom ezt így, és köszönöm Nektek!

Altair írta...

Nem hiszem, hogy igaza lenne annak, aki leoltott téged, hogy hálátlan vagy... Nyilvánvaló, hogy nagyanyáink idején nem volt ilyesmi, de kiharcoltuk és már anyáinknak is járt. Azt gondolom, hogy aki normálisnak tartja, hogy szerzett jogot csorbítsanak, megérdemelné, hogy az övét is csorbítsák meg. Mondjuk, mit szólna, ha elvesztené a betegellátáshoz való jogát vagy elvesztené az útlevelét egy bizonyos adózott jövedelem alatt, mert ne utazgasson, ha nincs pénze stb. Csak a politikusok fantáziája szab határ annak, hogy milyen farokságokat szavaznak meg, amikre ők persze hagynak kiskaput, hogy rájuk és rokonaikra ne vonatkozzon. Ez nem demagógia, ez tény. Még nem hallottam olyan parlamentről, ami arról döntött, hogy radikálisan csökkentik a képviselők ruhapénzét, utazási költségtérítését vagy éppen a javadalmazásukat - igaziból! (Olyanról már hallottam, hogy bár névleg csökkentettek valamit, de másutt a duplájának visszaigénylésére adtak lehetőséget.)

Gusztustalan az egész, ahogy van, és aki ilyeneket írt neked, nem komplett. Kíváncsi lennék, ha az évi kivehető szabadságát korlátoznák akárcsak egy nappal, milyen hisztériás rohamot kapna...

Annamari írta...

Nagyanyáink nem voltak annak idején TB-fizetők. Legalábbis nálunk nem. Nem is létezett ez az intézmény...
Amúgy igazad van, ha másféle joga csorbulna nem az amit már 100%-ban kihasznált, minden bizonnyal hisztizne, de így, hogy nem érinti, inkább oltogat mást, hogy jusson az ő többi jogának a nem-csorbítására.
Ez is egy életmód, egy életfelfogás - csak én ezzel messze nem értek egyet.

Névtelen írta...

Mindig vicces,amikor a szülőanyák azt gondolják, a gyermek világra hozásával befolyást, jogot szereztek a világ dolgainak megváltoztatására.Nem a szocializmusban élünk, ha szülsz,gondolom felnőtt vagy. Vállald már a kényelmetlenségeket, meg hogy senki nem borul térdre előtted,amiért anya lettél. Nem cinizmusból írom, tapasztalatból. Ez a "fitzetem a TB-t, jogaim vannak, gyereket szültem jogaim vannak" hozzáállás sajnos hülyeség...

Annamari írta...

Névtelen!
1. a névtelen hozzászóló is gondolom van annyira felnőtt, hogy vállalja a véleménye kényelmetlenségét, bunkónak tartalak, hogy nem a neveden jelentkeztél be. Ez is egy hozzáállás, ami téged minőasít.
2. aki kényelmetlenségnek nevezi a gyereket, mint te, annak csak sajnálni tudom a családját.
3. bármennyire hihetetlen számodra, megszerzett jogot elveszíteni, mint Altair is írta, nem lehet. Ha a törvény a gyerekemnek 2 évre szülői felügyeleti jogot biztosít, akkor legyen szívesek politikusaink betartani a törvényt.
4. amihez nem értesz, ne kommentelj. Ez mélyíti a bunkóságodat
Maradok tisztelettel, Annamari, a blogszerző.
+1: a tapasztalatod alapján gondolom, te magkaptad, ami jogilag megilletett, nekem ezért harcolni kell. Ilyen esetekben pofa be annak, aki a jogaival élhetett és megszól mást, aki viszont nem. Részemről vége, a további hsz-eidet törlöm. Bármennyire hihetetlen számodra, még ehhez is jogom van, blogszerzőként.