2012. február 2., csütörtök

Azt hiszem nem vagyunk egészen normálisak

Amikor kint tombolnak a kemény mínuszok (ma reggel épp -21), akkor ránkjött a konyhafestés/csempézés/padlózás. Igaz, a szándék nem erre a hétre lett volna, csak ugye a mesteremberek programja néha összeegyeztethetetlen máséval, emiatt most úgy vagyunk, hogy csatatér a lakás, persze egyik napról a másikra mondták, hogy jönnek. Az szóba nem jöhet hogy valami pihentetővel foglalkozzon az ember. Ma a hűtőt engedtem le a leendő gyerekszobában.
A varrógépem itt van az asztalon, csak épp nem lehet rajta varrni, mert az asztal telistele van mindenféle dolgokkal, a fonalaim valahol a konyhaszekrény mögött vannak (ugyancsak a leendő gyerekszobában).
Jó dolog az is, hogy egész nap nyitva a konyhaablak, jót tesz a lakás levegőjének, főként a hőmérsékletnek.
Talán ez is oka annak, hogy lett egy kezdődő mandulagyulladásom (gyerekkorom óta nem éreztem ezt a szúró fájdalmat a torkomban, szerencsére a metilénkék elég gyorsan segít, és a háziorvos egy telefonos konzultáció során rábólintott a használatára, tudja, hogy az ilyen egyszerű betegségeket egész jól diagnosztizálom).
Éjjelente nagyon tudnék aludni - ha a leányzó is úgy gondolná, szóval az sem megy. A hidegfront meg az egész napi tevékenység nagyon virgonccá teszi, folyamatosan edz - persze csak éjszaka, napközben kipiheni a fáradalmakat. (a méretei, a hidegkedvelése és az edzésprogramja alapján nagyon az apjára üt). Bár az elmúlt éjszakára nem panaszkodhatok túl sokat, a tegnapi szalagparkett-cipelés fel a harmadikra megtette hatását, az éjjel máris sikerült 5 és fél órát aludni.
Ja és éhezünk, mert főzni nincs hol, de vásárolni sincs aki elmenjen. Lehet arra vetemedünk, hogy pizzát rendelünk este (igen, a szükség nagy úr...). Vagy ilyesmi.

11 megjegyzés:

Délka írta...

Kitartást, hamar eltelik ez a néhyán felfordulással töltött nap:)

ercsu27 írta...

Tessék vigyázni magadra!

Cimbilimbi írta...

Hajrá! Remélem gyorsan sikerül befejezni, milyen jó lesz majd akkor a felújított lakást szemlélni :) Csak a cipeléssel vigyázz - tudom, a gyermeket nem karosszékben ülve kell kihordani, de azért csak óvatosan :)

Zazálea írta...

nálunk hetek (7 hét) óta ez van, így élünk, és karácsony előtt festettük a nappalit, meg rendeztük át.
meg dolgoztunk közben.:)
igaz,mi nem vártunk babát :)

és ahogy Ercsu mondja,pont úgy,pont!

nöné írta...

Bízom benne, vagyunk olyan kapcsolatban, hogy nem haragszol meg rám, amiért egyetértek a bejegyzésed címével:o) Persze, a mesteremberekkel nehéz dűlőre jutni, meg a végeredmény lebeg szem előtt. De akkor is, csatlakozom Ercsuhoz, nagyon vigyázz Magatokra!

paribanu írta...

Vigyázz magadra! Jövő héten küldöm az első csomit:-)

Kati írta...

Van mikor így jön össze, de azért a cipekedéssel vigyázz én is azt mondom:)

Márta néni azéris írta...

De unalmas lenne a világ, ha mindenki "normális" volna! Nem baj, szokja az a kis tündér, hogy milyen az Élet.

Annamari írta...

Na, mesterembermentesek lettünk :) már csak kosz van.
Minden vigyázás ellenére a hátam kiakadt (újra), úgyhogy most csak lazán, de egész nap dolgozom :)
Ludmilla meg csak szokja :) az élet már csak ilyen :)

Annamari írta...

Paribanu, köszönöm!

Csilla írta...

Vigyázz azért magatokra :)