Fehér árvacsalán

A szavazás eredményeképp akkor nem lesz külön növényesblog, hanem itt folytatom, ezúttal a fehér árvacsalánnal.
Növényünk (Lamium album) az ajakosak (Lamiaceae) családjába tartozó évelő faj. Könnyen felismerhető és gyakori, megtaláljuk kerítések mentén, utak szélén, sövényekben, erdőkben, réteken  - sokfele ahol tápanyagban gazdag a talaj.
A szár 20-60 cm magasra nő a rövid gyöktörzsből. A szár ajakosakra jellemzően négyszögletes, ennél a fajnál vastag, a levelek a csomóknál keresztben átellenesen állnak.

A levél ráncos, mindkét oldalán finoman szőrös, lemeze megnyúlt tojásdad alakú, a széle fűrészes. A száron felfele haladva a levelek egyre kisebbek és rövidebb nyelűek lesznek.

A virágok a csomóknál álörvet alkotva ülnek, nagyok, kétoldali szimmteriát mutatnak, sárgásfehérek. A pártát alkotó sziromlevelek összenőttek, az alsó ajak hosszabb. A párta csövében párhuzamosan fut a 4 porzó, mely nem lóg ki a párta finoman szőrös felső ajka alól.
A virágzás ideje nagyon hosszú, áprilisban kezdődik és ősz végéig láthatjuk a virágzó árvacsalánt.
Étkezési célra a fiatal leveleket és hajtásokat használják, belőlük saláta és főzelék készíthető. A gyöktörzsek puhára főzve fogyaszthatók.
Gyógynövényként leghatásosabb a virág, ezt leginkább a szabálytalan és fájdalmas menstruáció kezelésére használják úgy külsőleg (ülőfürdő formájában), mint belsőleg, gyakran más gyógynövényekkel kombinálva (cickafark, pásztortáska).
Ismert azonban köptető és köhögéscsillapító hatása is, a virágokból készült forrázat pedig a bőrbetegságek, pattanásos bőr gyógyítását segíti elő. Gyógyhatását a cseranyagok, illóolaj, szaponinok, alkaloidok adják.
Jó mézelő faj (gyerekkorunkban gyakran szívogattuk ki a nektárt a virágokból).
Jó terjeszkedőképességének köszönhetően gyorsan befutja a lekopaszított területeket.
Festőnövényként is ismert, sárga festékanyagot tartalmaz.