Noha nem...

... Magyarországon élek sokkal több ottani tévét nézek, mint ittenit. Mit sokkal többet? Gyakorlatilag SOHA nem nézek ittenit. Mert csak idegesít, hogy boncolgatják azt, ami úgyis eljön és megérzem a saját bőrömön. Úgyhogy az idő oszlik a természettudományos (vagy miféle) csatornák, sport és a magyar tévék közt. Ezeket hallgatom, már amikor megy a tévé.
Ez utóbbiak - magyarok - közüli egyik csatornán a hírekben hallottam valamit, ami sikeresen felbosszantott az elmúlt napokban. Mégpedig az "Összefogás az államadósság ellen" nevű alapítvány létrejöttének hírét.
Hihetetlen, mire nincs pofájuk a politikusoknak... méghogy az államadósság mindnyájunk szívügye. Mondjuk, ebben igazuk van, de nehogy már miután az ő döntéseik alapján kerül az ország eladósodott helyzetbe, még azért is az adófizető választópolgárok fizessenek. Újra. Kétszeresen és többszörösen.
Igen, szívügye a polgárnak, mert amiatt történnek a megszorítások, de messze nem lehet elvárni senkitől további hozzájárulásokat, miután annyi megszorításnak lett a társadalom alávetve!
Mondjuk, ez még mindig egyszerűbb, mint az eltérített pénzösszegeket visszaszerezni és azt tudjuk jól, hogy Európa ezen részein a politikusok hajlamosabbak az egyszerűbb megoldásokat választani, bármennyire arcátlanok azok, mint a nehezebb de tisztességes irányba menni.
Én mindenképp közölném velük, hogy az adományaimat levonhatják a kifizetett adómból, az ÁFÁ-ból és minden más olyan adóból és különadóból, amit rám kivetnek és nem tudom mire megy el. (És ezt folytathatnánk, csak nem érdemes... inkább ki kellene hagyni a tévénézést az életünkből. Vagy még inkább a politikusokat a társadalomból.)