Ma reggel

egy gyors akció keretében végre "berendeztük" (kirendeztük???) a kinti kötősarkot, vagy ahogy nevezni akarjuk.
Ez főként abban áll, hogy a növényeket kiraktam.

Történt valami: gyerekkoromban sosem szerettem a muskátlikat, most pedig --- belőlük van a legtöbb a kinti növények között.

Igaz, mind nemesített fajták, és szebbnél szebbek.
Ő a kedvencem:

3 éve nem volt olyan nap, hogy ne legyen rajta virág. Amikor hozzám került, azzal kaptam, hogy egyéves és majd menjek jövőre újabb tőért, ehhez képest már lett 2 újabb cserép belőle, már azok is virágban... s az első növény vígan él és virágzik tovább. És ugyancsak ő az aki a molytetveknek ellenállt, amikor kiirthatatlanul mindenütt ott voltak tavaly... (remélem, az idén ilyen jellegű problémám nem lesz, egész télen naponta lapogattam őket szét a kezemmel, míg már jó ideje egyet sem láttam)
S a sok rózsaszínhez egy közéjükillő kötésdarab:

A csipke, amit a takaró után kézápolás okán kötögettem. Mert azt be kell vallanom, hogy a takaró igencsak igénybe vette mindkét kezem ízületeit.