2011. március 30., szerda

Darabokban

a kardigán!
Tegnap este eljutottam arra a pontra ahol szétválasztottam az elejeit meg a hátát, most a legnagyobb résszel, a hátával folytatom. Mindenképpen motiváló, hogy a sorok feleolyan hosszúak (sőt, az oldalsó leláncolások miatt már kevesebb is) mint eddig.
(érdekes módon, kevesebb fénnyel jobban kijön a fonal színe)
Ja, és most már látom teljes egészében :o) szét tudom húzni a 3 tűn.
Én pedig borzasztó álmos vagyok. Nem tudom, ki hogy bírja ezt az óraátállítást, én nagyon nehezen. Szerettem úgy ébredni, hogy igazi nappal volt múlt héten, most még jó sötét van amikor az órám szól - ez a hét nem az én hetem.
Az egyetlen jó, hogy a napfelkeltét direktbe kapom:
Az is jó, hogy már nem esik az eső, tegnap és tegnapelőtt végig sárban-vízben tapicskoltunk kint a faluszéleken és vízpartokon, és esőben meg borús időben sokkal-sokkal deprimálóbb a szemétlerakatok látványa...
(Na munkára fel, pedig nagyon köthetnékem van, szeretném minél előbb egészben látni a kardigánomat)

4 megjegyzés:

Iza írta...

Óóóó ha ilyen sebességgel haladsz max 2 hét és már büszkén hordhatod is! Ha megengeded akkor egy kicsit irigykedek hogy ilyen "sokat" tudsz kötni :)
Ami meg a napfelkeltét illeti, szerintem szép erre ébredni!

Macus írta...

Csak azt tudom mondni, amit eddig: gyönyörű!

Az óraátállítás nekem se tesz jót...

Jutka írta...

Nagyon haladsz és csoda szép lesz.

zazálea írta...

hű, ez az alsó kép....!