lettem a helyi polgármesteri hivatalban, "polgár úr aljenőnél". És büszkén viselem ezt a titulust.
Az történt ugyanis, hogy az illegalitásban levő hivatalhoz mentünk számonkérni dolgokat, és az alpolgármester elég lenézően viselkedett velünk, majd felkért (! ő! minket!) hogy ne legyünk fölényesek vele (nem voltunk, egyébként). Erre annyit mondtam, hogy ez legyen kölcsönös.
Akkor elszabadult a pokol, nem akarta a hivatalos papírjaimat lepecsételni és megtiltotta, hogy a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási irodáján kívül bárhova bemenjek.
Na képzelje el, mintha ő ezt megtehetné egy hivatalos ellenőrző szervvel - tán hülye hogy azt hiszi, hogy ezt beveszem???
Most, ameddig le nem zárul a dolog, a kollegáim iránti tiszteletből és az ő dolgukat megkönnyítendő nem fogok bemenni hozzá, de alig várom azt a pillanatot, amikor összefutok vele valamilyen körülmények között az ő irodájában.
Hihetetlen, mennyire kiskirálynak érzik magukat egyesek, megfelelő színezetű politikai háttérrel...meg sem gondolja, hogy alpolgármesterként NEKEM, a választópolgárnak kell ő beszámoljon bármiről és mindenről, amit tesz nem pedig a pártnak.
(de azért kavartam egyet én is a dolgokon, nem zárult le még semmi sem úgy ahogy gondolta polgár aljenő elvtárs, sem meg nem ijedtem tőle, sem nem tisztelem őt, és lesznek ennek a cselekedetének következményei)
1 megjegyzés:
Nem csak vígasztalásul szeretnék neked egy díjat adni a blogomban.
http://fparducugrasai.blogspot.com/2011/02/meglepetes.html
Megjegyzés küldése