Ma végre, hosszú idő óta először kék az ég és süt a nap!
Én pedig tele vagyok energiával, egy jó nap délutánján, amikoris sikerült a hivatal orrára koppintani (részemről csak közvetve, de annál nagyobb örömmel és odaadással).
Következik a nap kötős szakasza, még mindig a meglepetés-kardigánt kötöm, de különböző részei már ilyen adagot tesznek ki:
A tegnapi nap eredménye a bal elejének a befejezése, és a jobbnak az elkezdése. Az még csak az a csöppség a tetején.
Ma talán elkötöm az eddig letekert fonalat, még egy motringot kell gombócoljak - és az is jó hosszú idő lesz, a kb 20 deka fingeringet tekergetni...
A többi megkezdett projekthez csak ritkán nyúlok egyelőre, de majd ők is sorrakerülnek.
És tegnapelőtt megvettem a barnás színátmenetes fonalam testvérét (az utolsó ilyen színűt az üzletben),
úgyhogy most talán egy mellényre / könnyű kardigánra elegendő fonalam van belőle.
Nos, akkor munkára fel!
3 megjegyzés:
nem tudom, mit irigyeljek jobban, a tempódat vagy a lelkesedésedet, nem rosszindulatúan, inkább vágyakozással
O-óóó, ígéretes kis kupac:o)
De az a részlet is sokat sejtető:o)
de jó sokat kötöttél megint:o)
Megjegyzés küldése