Itt újra tél van, hol havazik, hol nem, de akkor is - tudom, hogy közeleg a tavasz. Tegnap ezt találtam a metélőhagyma cserepében:
Növényvédelmi okokból eltávolítottam őket, mert a metélőhagymát tartom fűszernövénynek, nem a csigákat, de ha elkezdtek kikelni, akkor érzik a nappal hosszabbodását.
(a tibeti antilopos bejegyzésem után megkérdezték, hogy akkor selymet sem használok? Nem, azt sem, illetve nem hernyóselymet, de mindemellett szeretném kihangsúlyozni, hogy a gazdasági meggondolásból legálisan tenyésztett állatokat nem veszik bele a természetvédelem hatáskörébe. Zöld vagyok, nem abszurd.)
5 megjegyzés:
Nem bántásnak szántam a kérdést, csak a napokban láttam egy filmet a selyemről a spektrumon (sorsfordító állatok c. sorozatban), és teljesen megdöbbentett, h. a következő szezon tojásait lerakó lepkéket leszámítva az összes hernyót megölik. tradícionálisan forró vízzel, nagyipari feldolgozáskor kemencében. élve. a selyemért.
ez új (és megdöbbentő) információ volt nekem.
eszem húst sőt még csirkevágáskor is szerettem mindig segédkezni, amíg tartottunk állatokat.
nem tudom, miért borít ki jobban a selyemgyártáskor meghaló sok-sok hernyó, mint az evésért tartott állatok megölése (bár az is kiborít, ahogy szegény levágni való csirkék élnek).
ha tenyésztenék az antilopot, hogy aztán megöljék két szőrcsomóért, az is zavarna.
na mindegy.
őszinte, indulatmentes kíváncsisággal kérdeztem rá a selyemhasználatodra (nekem csak a manos silk blend-nél volt alkalmam selymes fonallal dolgozni, de a spektrumos film óta már azt se szeretem).
Én sem bántásnak szántam a választ, csak próbáltam rávilágítani a természetvédelem és a gazdasági állattartás közötti különbségre. Amennyiben az állatot azért takarmányozzák, gondozzák, hoyg hasznot hajtson, hát ez van. Hogy minek tartják, húsnak vagy szálnak, az már gyakorlatilag mindegy.
Ismerem a hernyótenyésztés technológiáját elméletben, nem rajongok az ötletért, hogy élve fövő vízbe dobják őket, de más módszer nincs arra, hogy az állatot megöljék anélkül, hogy a szál károsodna.
Viszont a vadon élő állatokkal más a helyzet. Az ember semmilyen hozzájárulás nélkül csak vesz, vesz. És mindez teljesen fenntarthatatlan módon, túl nagy hányadát kivenni a populációknak, jóval meghaladva a növekedési rátát - és mire? Arra hogy egy-egy sálért pofátlanul bezsebeljék a hihetetlenül nagy összeget, gyakorlatilag a közvagyonra, hiszen az az állat pont annyira az enyém is, mint az övé.
Gyakran találkozom azzal a kérdéssel, hogy mire fizetni, ha az ember vadonból gyűjt be? Hát PONTOSAN erre: hogy az, ami vadon nő, az mindenkié, hát ne rendelkezzen valaki a saját feje szerint a mindnyájunk közös tulajdonával.
Maze, ha tenyésztenék, akkor lehetne úgy nyírni, mint a birkát, csak annyi, hogy befektetetés lenne, úgy meg már nem tetszik az ügy. Egyébként, amióta a CITES listára felkerült, már tenyészteni sem lehet akárkinek csak úgy, befogása és tenyésztése nem engedélyezett, csak rengeteg engedély beszerzése után, csak bizonyos körülmények biztosításával.
Kedves Krókusz!
Neked szánom az egyik kreatív blogger díjat, mert szívemnek kedves dolgokat ötvözöl a lapjaidon...
Kukkants be hozzám!
Hiába, h. "a gazdasági meggondolásból legálisan tenyésztett állatokat nem veszik bele a természetvédelem hatáskörébe" - mégis támadják gyakorta a libatenyésztőket is.
Sok érdekeset megtudok Tőled...
Köszönöom, Rece-fice, hamarosan eleget teszek a díj kitételeinek.
A libákon én is kiakadtam, de szerintem ott gazdasági érdekek állnak a háttérben. Csak azt nem értem, miért nem léptek a törvény keretein belül az illetékes szervek, és miért engedtek a civil nyomásnak, aminek semmi köze nem volt a környezetvédelemhez...
Megjegyzés küldése