Bocskaikertben voltam

És azóta másra sem tudok gondolni. Nagyon jó volt ott lenni, megismerni kötős/blogostársaimat személyesen is, látni olyan munkákat, amelyekről csak képet láttam eddig. Vagy azt sem. Egyszóval: tökéletes volt! Köszönet érte Nönének és Áginak, akik a háziasszonyi szerepet jelesre teljesítették és nagyon finom kenyérlángost is készítettek. :o) engem pedig még biztonságban elszállítottak éjjel a buszhoz is.
Jó volt látni mások technikáit - bár igazából keveset kötöttünk (gondolom, bátran mondhatom többes számban...), de hát nem is ez volt (?) a lényeg.
Köszönöm mindenkinek a finomságokat: Ercsunak, Adélnak, Fonalshop-os Mónikának.

A tombolaajándékot is köszönöm Krisztának és a zsákbamacskát Irenkának.

És az utazás megszakításának kellemes eltöltését Csillának és családjának. És a nagy zoknitűket is!

Hogy mi hiányzott? Még egy kis idő a teljes társasággal együtt, és azok, akik nem tudtak eljönni. De remélem, ami késik, nem múlik.
Most már kipihentem az éjszakai utazást, és újult erővel vágok neki a kötésnek. Tegnap este csak egy bontás sikeredett, a Sub Rosát újrakötöttem, hát a mintája számomra még mindig tartogat meglepetéseket és titkokat, nos, szóval ma már pihentebben remélem, sikerül megcsavarni minden megcsavarnivalót. Bár nem ez volt a baj, hanem a csavart apasztások a visszáján.

De talán sikerült rájönni a dolgok nyitjára és több bontás nem lesz.
És van még egy hét szabi, és talán semmi több akadálya a kötésnek.