2014. szeptember 26., péntek

Vihar előtti csend

Így a szabadságom végére kicsit mintha lenyugodott volna a világ. Vagyis, nem, az nem - csak én vettem be a Leszarom tablettát. Hétfőig. (akkor leharapom a lépcsőházfelelős fejét)
Holnap falura megyünk. Nekem nagyon hiányzott a múltheti ottlét, de a dolgok nem mindig tudnak úgy alakulni ahogy mi szeretnénk.
Jövő hét végére ha minden igaz le lesz szigetelve a lakásunk. (mondjuk, ez nagyon hirtelen jött és nagyon megterhelt anyagilag de ez van. Gyakorlom a válságkonyhát és egyre jobban szeretem a fagyasztót.)
És végre horgolok.
A zaklatottságom nem tett túl jót a ihletnek, mindent lebontottam amit elkezdtem, kivéve a horgolást. Nem tudom mikor fogom befejezni, a szándék az, hogy akkor amikor elfogy a fonalam hozzá, de rengeteg van belőle.
Most nagyon jólesik, meg aztán nincs is agyam többhöz.
Szeretem a felszínét.

Nincsenek megjegyzések: