2014. szeptember 23., kedd

Beszélgetünk

Szinte észrevétlenül a napokban Klárika áttért az egyes szám harmadik személyről egyes szám első személyre - amikor magáról beszél. Eddig úgy volt, hogy ő kinevezte magát Babának (nem mi ragasztottuk rá, valahonnan öszeszedte) és Baba ezt csinál, Baba azt csinál.
Mostanában viszont rendesen lehet vele társalogni.
Tegnap és ma nem ment oviba mert sikeresen összeszedett valami vírust (sejtem én), és péntek este belázasodott és folyt az orra, most már sokkal jobban van (amúgy ez arra volt jó, hogy a hétvégére betervezett kétnapos falusi kiruccanásunkat kiiktassa a játékból), és itthon voltunk. Az eső hol esett, hol nem, hol zuhogott, úgyhogy egész nap bezárva.
Mit lehet csinálni? Tornyot építettünk a kockákból. "Anyu, olyant, hogy boruljon le". "Még nem dőlt le." "Most ledőlt."
Ma délután kiment Apával kicsit, biciklivel. Indulás előtt kijelentette: "Én előveszem" és jött a biciklivel.
A kirakós egy-egy darabja időnként elkeveredett, mindig azt mondta: "Én megkeresem." majd "megtaláltam"
Mosogattam, erre jött: "Én is mosogatok", vagy "segítek".
A gyufa égett, erre ő: "én elfújom".
És amitől elolvadok: "Megölelem anyut" és megölel...
Szép az élet.

2 megjegyzés:

Mázsa Viki írta...

De édes! <3
Bogica is kezd áttérni...
Tegnap este "szerelmeskedtünk" alvás előtt, és kérdeztem tőle: szereted anyát? Szejetem az anát! Elolvadtam ám rendesen! Most, hogy csináljuk neki a saját szobáját (még mellettünk van a kiságya) 2 éjszaka is mellettem aludt el, apja helyén. Remélem nem lesz belőle rendszer, csak érez valamit...bár Bogival kapcsolatban egy szót sem szólhatok, Csabi 5 éves koráig mellettem aludt, és most egész nyáron is. :D

Annamari írta...

:)
Én is Klárival alszom még mindig. És nem tudom mikor fogok (akarok) ezen változtatni. (ő nem horkol :D)