A hétvégén érkezett hozzám egy illatos csoda,
Case egy dibetou-orsója.
Eddig nem mertem bátran elővenni, mert Klárika egyből szemet vetett rá, alig tudtam visszaszerezni (van ízlése, na), csak most került sor arra, hogy fényképezzem.
Nagyon könnyű, nagyon szépen van kidolgozva és csodálatos a felszíne. Na és az illata... azt érezni kell - fűszeres fanyar és isteni. Hamarosan munkára fogom. Megkockáztatom, hogy elvigyem magammal a házhoz hétvégén, ha már úgyis ott alszunk (remélhetőleg, a múltkorit keresztülhúzta a betegség. Várom az első éjjelt, az első hajnalt és első reggelt ott).
Addig is haladok
Lupo-val. Gyorsabban mint gondoltam az elején.
Nem ma fogom befejezni, annak tudatában vagyok, de ahhoz képest hogy az első sor bigyóval tököltem vagy két és fél órát most már rendesen rohanok felfele rajta. Kicsit rontottam is a második sor bigyón, és vagy 4 sorral fennebb vettem észre, hogy kevesebb bigyóm van mint kéne, de már nem bontottam vissza, inkább kisebbre hagyom, így is már arasznyinál nagyobb és a feje még seholsincs...
Őt is vinni kéne a házhoz. Olyan gyerekvárónak...
3 megjegyzés:
eddig nem is tudtam, hogy van ilyen fa. kíváncsi vagyok az illatára. a báránybőrbe bújt farkasod jól halad. de mi lesz, ha vége a teliholdnak? visszaváltozik farkassá? :D
Gyönyörű az a fa, ha megpörgeted magától fog szinte dolgozni. Nagyon jó konstrukció :-)
Én is Győzőnél olvastam a dibetou-ról először, aztán utánanéztem. Most is itt van mellettem.
Már késztem a gyapjút hozzá.
Lupo: majd lesz még telihold :)
Megjegyzés küldése