A héten semmit nem kötöttem. Egyik nap kiültem az erkélyre (imádlak, galambmentesítés), de szinte semmit nem haladtam, cserébe sok cicát meg házat rajzoltam.
Jó most kint, a galambkilakoltatás után kicsit gatyábaráztam a növényeket, a muskátlik egyből beindultak (nyilván, miután leszedtem az elnyílogatott virágzatokat):
És láttam, hogy az aloem meg az egyik Haworthiám is virágozni készül - a Sansevieria bimbós kocsányai lassan a 30 centi fele közelednek.
Olvasom róla, hogy extraflorális nektárt termel, ezzel csalogatja a hangyákat (remélem nálam nem fogja!), hogy ők távoltartsák a kártevőket. Okos...
Ma nincs itthon senki sem. Egyedül nézem az esőt, iszom a kávét próbálom magam rávenni, hogy valamit csináljak. A legsürgetőbb a függöny lenne - talán a hétvégén fel lehetne tenni a kifestett-padlócsiszolt házba, de jövő héten biztos.
Ötlet pedig van, sok. Kötős is, varrós is, horgolós is.
Csak erő legyen összeszedni magam. Még egy csésze kávé talán segít.
És előszedtem a kötést is.
3 megjegyzés:
fel a fejjel, én hónapok óta így éreztem magam. remélem, nálad hamarabb elmúlik.
Pihenni kell. Még a kötést is ki kell pihenni néha. Bámulni az esőt, limonádét vagy kávét iszogatni és cicát rajzolni. Jól csinálod. :-))
Annamari, hát igen, sokszor én is így érzem, hogy összecsapnak a hullámok a fejem fölött, de aztán, ahogy mondani szokás, mindig lesz valahogy. Ilyenkor tényleg jól esik egy kis kényeztetés önmagunknak, legyen az egy finom kávé, egy süti, vagy vmi más. Kitartást :)
Megjegyzés küldése