2013. május 5., vasárnap

Anyák napja

Most először másként élem meg. Régóta szinte sehogy, Édesanyámat már csak gondolatban tudom köszönteni több mint 10 éve.
Ma nem mondott nekem senki verset és nem hozott virágot, de nagyon jó volt mégis. Csak úgy ölelgetni Klárikát.
Ma ő is nagyon bújós-mosolygós volt. Mintha tudta volna. És aludt is!
Mostanában megváltozott az esti rutin, Apa altat, ami nekem másfél óra volt, az neki (cici híján) 20 perc. 
Különben olyan volt mint más vasárnap, kivéve, hogy kötöttem sokat, befejeztem a poncsót, már blokkolódik, de a képek nem lettek színhelyesek, úgyhogy inkább kihagyom a mutogatást.

3 megjegyzés:

Kati írta...

Hát igen, anyaként megélni az a legkülönlegesebb lehet, főleg az elsőt.

Dominika írta...

Gratulálok az első anyák napjához!
Ez az apa altat úgy tűnik, nagyon jó módszer!

Ilonamamzi írta...

Ez a kicsi virágszál csodálatosan nyiladozik.