Csipketerv

Már napok óta nem hagy nyugodni egy újabb csipke gondolata, de nem a klasszikus formában.
Eleinte csak fejben számolgattam, tegnap aztán papíron is.
Este pedig gombócoltam hozzá a fonalat. Elkezdeni már nem tudtam, mert az 1.2 kilométer feltekerése éjfél után ért véget és azért nem árt néha aludni is.

Most ugyan Klárika alszik, de nem vettem kézbe kötőtűt, főztem egy kicsit meg összeszedtem a konyhát. Este felszedem a szemeket, remélhetőleg. Talán megkötök pár sort is.
Olyan sok tervem volt mára: kimenni Klárikával a játszótérre, vásárolni, főzni - most meg esik minden, valami fertőzés utolért és állandóan a vécére küld... mondjuk ez a kötést nem akadályozná, de Klárika igen. Ő szeret kint lenni, de én erre objektív okok miatt nem vagyok ma képes, úgyhogy sejtem, hogy amikor ébren lesz nem lesz egy fél percem sem.
Mióta jár (és tavaszodott is) sokat játszóterezünk. Nagyon élvezi. Szeret hintázni, csúszdázni, szereti a sok gyereket maga körül. Barátkozni is próbál, de a kis gyúródós közeledése miatt a gyerekek többsége elhúzódik tőle...
Az alvás is javul, bár messze állunk még a jótól. Illetve: ha sikerül elaltatni akkor van kis időnk, de néha az altatás folyamata két órát vesz igénybe. Általában egyet-másfelet. Annál kevesebbet ritkán. Mindezt olyan körülmények között, hogy már hull le a lábáról lefektetéskor. Éjjel pedig még mindig 2-3x ébred, és általában nem vagyunk fenn sokat, de tegnap éjjel is sikerült egy órát sírni 4-től 5-ig.
Ami határozottan jobb az a nappali alvás. Ez kb másfél óra - igaz, közben megébred de ha visszaaltatom, akkor kialussza az adagját. Kis szerencsével délután még 20-30 perc, de ez már nem mindennapos.

Hétvégére kertészkedős-udvarozós programunk van - de újra esőt jósolnak, úgyhogy lehet csak erkélykertészkedős lesz a szombat. Meg erkélytakarítós. Meg virágkivivős. De nem főleg kötős, ez biztos...