Ugyan ma épp nem szürke, de a napokban eléggé az volt ez a november. És még csak ezután következik az igazi szürke, sötét, ködös idő - az ilyen napokra jól jön egy-egy tavaszias darab.
Ha kettő, annál jobb.
Bucika kézzelfont fonalából kötöttem egy nyakmelegítő-sapka együttest. Hosszú ideig tartott, és nem amiatt, hogy nehéz lett volna a minta, csak közbejött sokminden.
De tegnap befejeztem, mostam, szálakat elvarrtam, mára pedig használatra készen áll.
Már eddig is mondtam, hogy én a kézzelfont fonalakat leginkább lustakötéssel szeretem kötni, nekem úgy tűnik, ez hangsúlyozza ki leginkább a szépségüket.
És hogy azért ne csak ennyi legyen kötöttem bele egy kis csipkét, olyan, mintha tavaszi hajtások törnének felfele.
A modellemen:
kicsit nagy neki, ő majd mást kap. Leghamarabb ennek a fonalnak a maradékából egy Baktust.
5 megjegyzés:
Jahahaaaaaj, hogy néz ki Klárika ezzel a sapkával! :-D Nagyon cukifej!
Klárikának minden jól áll, mint minden gyönyörű mini Hercegnőnek! :)
Te is nagyon csinos vagy ebben a szettben!
Hihetetlen a kézzel font fonal mennyi mindenre elég, Csabinak is majdnem elég lett 267 méter egy mellényre...
Nagyon szuper lett Annamarim, nem gondoltam volna hogy elég lesz egy sapira meg egy nyakmelengetőre:) Klárika olyan benne mint egy kis manó:) és milyen hosszú már a haja, lassan jöhetnek a copfok:)
aranyos kis modell :) az meg olyan jópofa, ha anya lánya valami hasonlót visel, ha apróságot is.
Nagyon jól néz ki, szép színek, jó mintát választottál hozzá! Az a kék csík annyira pont jó helyen van ott, ahol van! Klárika meg tündéri :)
Megjegyzés küldése