2012. november 5., hétfő

Kéménybe korommal...

Klárika egyedül elaludt. Igaz, kb másfél óra altatás után hagytam ott, hogy kicsit fárassza le magát - ehelyett meg elaludt. Ez az első amióta megvan nekünk!
Most csattoghatnak a zoknitűk, mert Zuram is alszik. Ameddig ébren volt és látott pörgött az orsó ( a szivárványost fontam, sietnék vele, Klárikának akarok belőle sapkát). Azt mondta, ő ebbe belehülyülne. Mondtam neki, tiszta szerencse, hogy nem ő csinálja...

6 megjegyzés:

Zsoofi írta...

Istenem, emlékszem erre a megkönnyebbülésre - mint amikor elkezdődött a vakáció, olyan érzés, amikor a gyerek először alszik el egyedül. :)
Így segít megkötni a zoknit. Igazán rendes kislány. :)

MrsYarnart írta...

és jó, hogy mindketten alszanak, nyugodtan köthetsz-fonhatsz :)

Brigi írta...

mindent bele! :)

Annamari írta...

Csak az a baj, hogy utána én sem bírtam már sokáig, koppant le a szemem :)
De tényleg nagyon jó volt, párszor körbekúszta az ágyat és elaludt, fejjel más irányba mint kellett volna, de hát kit érdekelt ez az apróság?!

Maris írta...

... egyébként Bence csecsemő korában mindig csak egyedül tudott elaludni. Hiába próbáltuk altatni, csak akkor sikerült neki, ha végre kitakarodtunk :-)

Most, hogy már NAGY, bezzeg maga mellé rendeli a személyzetet, és _márpedig_ mindenkinek aludni KELL :-D

Annamari írta...

Hát Maris, ami késik nem múlik, amit Bence kihagyott azt most pótolja. (személyzet, hihi)
Remélem, azért Klárika is megtanul egyedül is elaludni. Tegnap este olyan édes volt, szopizott, egyszercsak elfordult és már aludt is. Én ki vagyok akadva. Lesz még alvós gyermekünk is? :)