2012. november 22., csütörtök

Icipici Baktus

Már pár napja készen van, azóta már kint is voltunk vele, de még nem sikerült fotózni. Tulajdonképpen ma sem rendesen, mert csak benti fotók lettek.
A kézzelfont ByBuci maradékából kötöttem Klárikának egy kicsi Baktust.
Kb. 50 cm hosszú csak és a csücsöknél vagy 10-12 cm széles de ennyi elég is.
Viszont elolvastam Baktus sztoriját. Nem tudtam honnan jön a név és ha nem lett volna link a magyarázat felé talán nem is érdekel a dolog. De jól szórakoztam. Szóval az van, hogy Baktus egy mesefigura, Karius társa és ők fog-trollok. Vagyis szuvas fogban élő manócskák. Nagyon szerették amikor Jens, akinek a fogában laktak fehér kenyeret evett sziruppal és utána nem mosott fogat. De aztán Jens fogorvoshoz került és kilakoltatták Baktusékat a fogából. A további sorsukról nem írt a Wikipedia, pedig szívesen elolvastam volna.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Na és végleg padlón vagyunk. Hogy miért? Miután Klárika először leesett a kanapéról odatettünk egy óriástakarót felcsavarva akadálynak. Egy ideig működött is. Aztán egy szép napon átmászott rajta és újra leesett. Akkor odatoltunk székeket a kanapé elé. Tegnap reggel úgy kezdtük a napot, hogy átmászott a kanapé karfáján és fejreesett. Most kék a homloka (a fotón látszik is egy kicsit baloldalt a dudor, de a gyatra fényviszonyok nem mutatják annyira a sérülést), de szerencsére ennyivel megúsztuk (meg egy olyan sírással, hogy nem tudtam mit kezdjek vele). Meg persze a szokásos adag ijedtséggel...de ez a gyermek olyan mint egy kis tank. És azóta állandóan mond, folyamatosra lett állítva a beszélőkéje.
Na de ezek után tegnaptól kezdve végérvényesen leköltöztünk a padlóra. Vagyis mától, tegnap nem voltunk itthon.
Ugyancsak tegnap történt a nagyanyjánál, hogy nem belém kapaszkodva felállt. Eddig csak úgy ment a dolog, ha rajtam támaszkodva nyomta fel magát, de tegnap pár másodpercre sikerült széktámlába csimpaszkodnia két lábon. Nem rajongok a dologért, korainak tartom 6.5 hónaposan - de ha magától csinálja akkor ő ezt tudja, tehát elvileg nem kéne baj származzon belőle. Minden esetre, itt most nincs széktámla vagy más támaszték, egyelőre üljön a fenekén :)

6 megjegyzés:

Dominika írta...

Na, most kezdődik csak az igazán szép időszak!!! :-)))
Én is a padlóra raktam az enyéimet, sokkal biztonságosabb ott. Te is és Klári is nagyon ügyesek vagytok!

Mázsa Viki írta...

Bogárka is "földönfutóvá" lett. Nincs egy járókátok ahova biztonságosan száműzhetitek? :)
Anyukám is mindig azt mondja, hogy amit a gyerek saját magától csinál, az rendjén van! Nagyon ügyes a picilány, és milyen jól áll neki a Baktus. :)

Zsoofi írta...

Hú, nem semmi ez a kicsi lány! És szerintem ne aggódj, én is azt tanultam gyógypedagógián, hogy ha magától kezd valamit csinálni, az akkor úgy jó. :)
Lehet, hogy artista lesz, vagy tornász, vagy táncművész - ilyen mozgáskoordinációval! :)

bucilla írta...

Annamarim, te aztán kihasználod a fonal minden centijét:) Imádom!
de most már kell fonjak valami kislányosabb színűt a kis tornásznak, mert fiúnak fogják nézni:) Az én fiam 5 és fél hónaposat állt fel először egyedül, a porszívóra támaszkodva, az pont méret volt neki:) Úristen de rég volt, de erre nagyon emlékszem, mert a védőnő kiakadt hogy ilyen korán. Érdekes módon járni csak 13 hónaposan kezdett. No megyek festek valami kislányosabb gyapjat Klárinak, te meg figyeld a postást a jövő héten;)

MrsYarnart írta...

nagyon szép ez a kis zöldség, és szerencsések vagytok bucillával, kevés kislánynak készül saját festett fonalból holmi. a történet a két kis trollról oké, de hogy még meg is filmesítsék... utánanéztem, még 1954-ben készült a film :D Klárika meg csak hadd mozogjon, kár lenne korlátozni :)

Annamari írta...

Az a baj, hogy bazárva nem szereti. A padló oké. Csak ott is alszik :D s ez nem jó. Jó volna valahogy beszoktatni alvással a kiságyba.
Bucikám, köszönöm, és ne viccelj újabb kézzelfonttal! Annyi gyönyörűséget küldesz nekünk, nem is tudom hogy fogjuk ezt meghálálni!
Klárikát hagyom mozogni, s ilyenformán akkor a lábraállása sem extrém, megnyugodtam. Vannak ott ruhásdobozok, azok segíthetik a felállásban. De nyugodtabb lennék, ha még egy ideig nem járna :)