2012. november 4., vasárnap

Fonalak alakulóban

A péntek estéink általában úgy telnek, hogy egy jóbarátunkkal találkozunk, aki már megszokta, hogy időnként nekem sürgős kötnivalóm van. Ami neki is fura volt az a sürgős fonnivaló - mondjuk, már azon meglepődött, hogy fonok ("neked ehhez is van türelmed?!"), de aztán végülis nem lett az este témája - nekik. Viszont ők főztek, Zuram meg ő, én pedig szaporán pörgettem az orsót. És még azelőtt, hogy a vacsora készen lett volna elfogyott a fél roving.
Vacsora előtt le is tekertem (a jobboldali tekerék), de már nem kezdtem el a másik felet.
Tegnap viszont igen. Már elég sokat fontam is, értsd: kb. ötöde-hatoda van orsón.
Egyre jobban néz ki a fonal. Tényleg gyakrolat teszi a mestert fonásügyben - én még messze állok a mesteri szinttől, de a gyakorlat az kezd rendszeres lenni.
És ha már ilyen jól belerázódtam a könnyű orsóval a fonásba, arra gondoltam, jó lenne újra megpróbálni a nehezebbel. És láss csodát - egyszer sem szakadt le! Rájöttem a titokra...
Így van, hogy két projektem fut párhuzamosan -
pedig azért siettem úgy a szivárványos fonallal mert kitaláltam mit fogok kötni belőle Klárinak. De az a zöld-kék 100% merinó Buciság olyan hívogató volt, hogy nem lehetett neki ellenállni. A gond csak az, hogy a többi is nagyon kelleti magát.

5 megjegyzés:

Brigi írta...

mind gyonyoru!

paribanu írta...

Nincs titok, csak kitartás és kellő elszántság!:-) Meg persze szeretni kell a kihívásokat. Te pedig szereted:-)Gyönyörűek Annamari egytől-egyig.

Annamari írta...

Köszönöm% Alig várom, hoyg köthessek belőlük :)
Nekem volt benne titok is, mégpedig a pörgetés sebessége...

Zsoofi írta...

hű...
....
nagyon szépek!

Annamari írta...

Próbálkozom :) az tény, hogy már sokkal könnyebben megy.