Tavaly Dabason rontott meg Bucika, Zsu és Paribanu, csak aztán a kötéssel együtt ezt is abbahagyatta velem a szédelgés. De most valahogy kényszert éreztem fonni. Talán a szivárványos Buci-gyapjú tette ezt velem
- bármi legyen az ok, előszedtem az orsót és tegnap este elkezdtem pörgetni.Előtte hosszában kettészedtem a rovingot - így tanítottak a lányok, hogy ha kb. egyforma színeket akarok összecérnázni.
Még akkor rájöttem, hogy talán jobb lett volna még egy kicsit gyakorolni a fehérrel, de már mindegy volt. Ez sikeredett tegnap este:
Mennyiségileg. Mert még mindig artyarn-t termelek.
Közben varrtam a terítőmet is, az látszik az orsó alatt, abból már nincs olyan sok.
2 megjegyzés:
mindkettő gyönyörű,mindkettő és gyönyörű
Gyönyörű...Ha lesz erőd, érkezésed...fonjál,mert gyógyíthat...
Megjegyzés küldése