2012. május 23., szerda

Színesfém

Valamit tenni kell a színesfémkereskedelemmel, például hogy magánszemélyektől tilos legyen színesfémet átvenni...
Tavaly a marosvécsi Vérkertben levő Wass Albert síremlékről tűnt el a bronztábla.
Pár hete a Vár melletti Borsos Tamás-szobrot tüntették el nyomtalanul.
De a napokban történt eset nagyon kiverte nálam a biztosítékot. A szatmári Szent Erzsébet-szobor karját egyszerűen levágták. Ez személyesen is érint, a szobor sógorom alkotása, kb. 3.5 évet tudott érintetlenül meglenni a köztéren...

5 megjegyzés:

MrsYarnart írta...

szóval mindenütt élnek szívtelen hülyék. nálunk egy márvány emlékműről többször elvitték a fém díszeket. a szobrász egy darabig pótolgatta a saját pénzéből, de aztán megunta... egy alföldi településen a faluszéli méhtelepen láttam egy táblát a következő felirattal: lakossági színesfém-átvétel 1,5 tonnáig. valahogy nem volt kedvem megállni és megkérdezni, hogy ez a napi, heti, havi vagy éves limit? mert rézmozsarakból ez nem jön össze :) felétek több faluban láttam óriási - ízléstelenül kihívóan díszített - házak előtt a becsületes rézművesek árulták portékáikat: házilag kalapált pálinkafőzőket, meg mindenféle edényeket. no komment :(

Márta néni azéris írta...

Ha egy rendszer nem tudja megetetni a szegényeit, nem tudja megvédeni a gazdagjait. V.ö. nem tudja megvédeni az értékeit.

De Te most ne törődj semmivel, csak hogy legyen tejecskéje a drágának. Te most fölötte állsz minden emberi rosszaságnak.

Annamari írta...

Az a 1.5 tonna engem is érdekelne, milyen időszakra? Mert valahogy tényleg nem mindegy...
A "becsületes rézművesek" már csak ilyenek, de akinek tenni kéne és lehetne ellene, az miért nem lép?!
Mártanéni, igyekszem, de ez tényleg nagyon dühítő. Tegnap voltak a testvéremék, kérdem a sógoromat, hogy mit szól hozzá? Azt mondja ismerte a jelenséget, de amikor a saját szobrát éri a baj, akkor sokkal rosszabb megélni...
Most kezd annyi tejem lenni, hogy elfolyik és nagyon örülök. Ez a gyermek iszonyat sokat eszik, múlt kedd óta 510 grammot gyarapodott. Már kezdi kinőni a ruháit :)

Márta néni azéris írta...

Én már olyan sokszor megkérdeztem magamtól, hogy valaha is meg fogom tudni szokni a festékszóróval lefújt falak látványát? És akkor az még hol van egy szobor megrongálásától!? Hát még egy szívedhez nőtt munkától?!

Ne aggódj, csak most növekszik ilyen ütemben, de a tejecskét ne hagyd egy cseppjét se veszendőbe menni. Fagyaszd le, jöhetnek még szűkösebb napok.

Annamari írta...

Márta néni, vagyunk ezzel páran így, hogy nem tudjuk megszokni a pusztítást. Ez így lenne rendjén, csak akkor tenni kéne ellene. Az más dolog, hogy nem nekünk magánszemélyként.