2012. május 8., kedd

+10

Ennyi nap telt el amióta ez a leányka elő kellett volna jöjjön és semmi. Komolyan mondom, kezdek a tűrőképességem határain járni. Már minden bajom van, de leginkább az stresszel, hogy mekkora lesz, ha 38 héten akkora volt mint az átlagújszülött?! Azóta meg 3 és fél hét telt el.
Már be sem merek menni ellenőrzésre mert ott fognak mint a múltkor, de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem csinálnak semmit ami előrevinné az egész folyamatot, csak ott ülök az itthon helyett. "Felügyelet alatt" - napi 1 vérnyomásmérés, 1 NST és 2 lázmérés - ezeket járóbetegként is elvégezhetnék rajtam. Sőt, hőmérőm itthon is van.
Na de új nap, új remény - ki tudja mi lesz ma...

22 megjegyzés:

MrsYarnart írta...

ne siettesd, a természet tudja... jó egészséget, erőt és kitartást kívánok :)

Mázsa Viki írta...

Nyugi, ő tudja mikor kell kibújnia. Egyébként is két héttel később készülnek a Drágáim, mint ahogy a protokoll szerint a várandósságot elkezdik számolni. Ha a szívhangja rendben van és mocorog, akkor semmi baja nem lesz odabent. Elhiszem, hogy már türelmetlen vagy, de annál édesebb lesz a boldogság, amikor végre kibújik a kis Ludmilla. :D
Az én Csabim 1 napot késett, 4030 grammal született (sajnos császárral), és szerintem Bogi sem lesz kisebb, még bő 2 hónap visszavan, de már eléggé nehéz és sokat fáj a szeméremcsontom!
Kitartás Drága!!!!!! Puszi!!!

Maria írta...

Ha nincs problémád, tudja azt a baba, mikor kell megszületnie.
/nekem az első majd három hetet késett/

Márta néni azéris írta...

Nekem is késett három hetet az első, de akkor még nem volt UH meg mindenféle vizsgálat. A placentán elhalt részek voltak, tehát a gyerek már majdnem "éhezett" Ha tudtam volna, egy vízhajtó tablettával, és egy hashajtóval megindítottam volna a folyamatot, mert van olyan, hogy az anya nem termeli azt a hormont, ami a szűlést megindítja. Nem a gyerek okosságán múlik.

Macus írta...

Már nagyon közel az idő...
Minden pillanattal közelebb.
Sokat gondolok rátok!

Ilona írta...

Tudom, hogy nem vígasztal, de nekem az első fiam 1 hónapot késett. Csak azért írom, hogy egyáltalán nem ritka dolog ez. Nagyon szorítunk Nektek.

böpörö írta...

Van egy olyan érzésem, hogy nálunk sem júli 22 lesz a napja, hogy kibújjon:) De ők tényleg jobban tudják, mint mi, hogy meddig jó nekik odabent.
Gondolunk rátok!

Annamari írta...

Köszönöm mindenkinek a bátorítást, nagyon rámfér. Ma reggel már sírtam egy sort tehetetlenségemben.
Márta néni, nem fog belekakilni a magzatvízbe a hashajtótól? Már szemezek a megoldással.
Szerintem én termelek oxitocint, mert érzem hogy itt-ott fájdogálok (sokszor nem is kicsit), csak mindig elmúlik minden. :(

Borga írta...

Én is mindennap benézek,lássam,mi van...Elhiszem,hogy már fogytán a türelmed,de ha nincs semmi gond,akkor jól érzi magát odabent.Azért az ellenőrzéseket ne hagyd ki,az a biztos!

Maris írta...

Üzenem Ludmillának, hogy tudok neki egy tök jó pasit, igyekezzen kifelé :-D

Ági írta...

Kedves Annamari,
nálad senki sem tudja jobban , hogy a természet mindent elrendez. Ludmilla is pont jókor fog kopogtatni. Szép napokat kívánok!

Zsófi írta...

Nálatok mikor indítanak?
Nálunk a 42. héten.

Kicsit csalóka az a 280 nap, a +/- 2 hét simán belefér!

Kitartás! ;-D :-DDD

Hena írta...

Márta néni, nem az anya termeli azt a hormont, amitöl a szülés beindul, hanem a baba bocsátja ki, ha készen áll a nagy útra. Az oxitocin a méhösszehúzódásokért felelös, nem a szülésbeindításért.

Annamari praktikák? Ananász, férjjel pásztorórák, sok séta... ki fog bújni az a babácska. Tényleg a terminust nem számolhatták el?

Súlybecslés: Elsö fiam (csak vele voltam kórházban a másik két gyerekem otthonszületett)a szülés elött közvetlen az uh-n 3300 g-ra becsülte a dokinö, pár órával késöbb megszületett 2980 g-mal.

Kitartás, hülye egy szó, de tényleg. Ja és élvezd ki, míg belül van, nem vége lesz ennek, hanem csak eztán fog kezdödni....

Kati írta...

Pedig már azt hittem,hogy már hárman vagytok:) Én ehhez a dologhoz érdemben nem tudok hozzászólni, de a tobbiek tapasztaltak, és ha azt mondják, hogy semmi gond, akkor biztos úgy van:)

Annamari írta...

Most már kicsit jobb, de még mindig reménykedek hogy talán ma. Nálunk is 42. héten indítanak, és én pont ott tartok. Ellenőrzésre nem hívtak vissza, azt mondták, szülni menjek. Hát én azon vagyok...
Már mindent kipróbáltunk, de tényleg. Nekem semmi nem jött be.
Nem csak a súlyára mondják, hogy nagy, hanem a fejkörmérete, a combcsontja, mindene... mint az apja.
Én már kiélveztem a terhesség minden szépségét, most már az az igazság, hogy egyre terhesebb, főleg agyilag és lelkileg. Fizikailag nem. Azonkívül, hogy iszonyatosan viszket a hasam...
Én elhiszem, hogy ő tudja mikor kell jönni, de tényleg félek a méreteitől. Nem vagyok már nagyon fiatal és rugalmas...

Annamari írta...

Az időpontot sem számolták el.
A pasi meg ha hívogatja, hátha hamarabb kibújik :)

nöné írta...

Azzal a reménnyel jöttem, hogy csupán egy mondat erejéig, de olvashassam, hogy hárman vagytok:o) Bízom benne, hogy már nem olvasod soraimat, hanem békésen szuszogtok a Lánykával egy kellemesen fárasztó éjszaka-hajnal-reggel után.

Annamari írta...

Hát Nöné, én is bíztam abban, hogy ma nem fogok gép előtt ülni, de most is tévedtem... még mindig egyben. Egyre bizonytalanabbul...

böpörö írta...

megvárja a szülinapomat:))

ercsu27 írta...

Hahó! :-) Megérkezett már a kisleány, vagy még izguljunk? :-)

Maris írta...

Bence unokaöcsém kérdezi, hogy hol van már a barátnője :-D Üzeni, hogy ennyit késni nem menő :-D

nenca írta...

Halihó Annamari!
Hárman vagytok már...idekinn?
Nagyon izgulunk!!!