Icike-picike

--- Először is, ma nem icike-picike, hanem elég rendes sikerélményem volt, első nap volt, hogy végül felvettem a Tapestry-t. Ott kezdődött, hogy a kolleginák szerre elmondták, hogy mennyire szép. Aztán pedig egy cégnél a két hölgy eleinte csak nézett aztán nem bírták ki és rákérdeztek... büszke voltam magamra.---
Aztán: ruhadarabokban nem ilyen méretekhez vagyok szokva mint az utolsó darab amit kötöttem. Mit mondjak? Megfogni is nehéz volt.
Nem tudtam megállni, hogy ne a Zuram pulcsiján fotózzam:

Akkoriban az volt a bajom, hogy milyen nagy darab a páromé, most az, hogy milyen picike ez.
Egyelőre csak a kötésrész van készen, még jön a bagolyszemek kialakítása (milyen színű gombot varrjak rá leányzónak? A hóbaglyok szeme sárga-narancssárga, de nem lesz extrém?) meg a gombok felvarrása. A nyaka véletlenül lett ilyen de nem bánom, érdekesnek nevezem, felhajtható-lehajtható az eleje, meg ilyesmi.

A minta amolyan improvizált, a baglyossapkám baglyait kötöttem bele, rizskötéses szegélyekkel minden szélén. Gyors projekt lett volna, szerintem olyan 3 nap, de bontottam és újrakötöttem, és volt olyan napom, amikor nem is ezt kötöttem, vagy semmitse kötöttem...
Az anyaga akril (igen tudom, de ez tetszik a kismamának...), kb 85-90 gramm, de szándékomban áll a következő csemetének - aki júliusban érkezik barátokhoz - megkötni gyapjúból is. Ugyanezt, ha már ilyen tapasztalatom lett.
A tű 4 mm-s zoknitű az ujjainak, 4 mm-s körtű a többinek.
Knitting tiny pieces is hard when one is used to huge stuff. For my niece. And my Tapestry had success today, the first day I wore it! I was proud.