2010. július 15., csütörtök

Igy van ez

Hát a pech követ.
A múltkoriban írtam egy piros álmomról, amiről lemondtam. Azért, mert a fél világ Frost Flowers lázban ég, és nem akartam beállni én is a sorba. Megkötöttem pár sort, aztán belenéztem ebbe a blogba, látom, ezer Frost Flowerst mutatnak. Jó. Lebontottam.
Hosszú keresgélés után megtaláltam egy mintát, a Haapsalu sallban, Ingrid Rüütli a neve, és tegnap elkezdtem kötni. Ahhoz hogy ma felfedezzem egyik blogban, hogy valaki épp most fejezte be.
Hát nem, ezt nem fogom lebontani.
Amint nő még egy cseppet, mutatom. Előrebocsátom, hogy piros. Nagyon...

10 megjegyzés:

Ilona írta...

Én is ezt néztem ki magamnak, nagyon szép. Kiváncsian várom a képeidet!

Zsófi írta...

Bocs, de ezt nem értem.

Tényleg azért nem készítesz el valamit, mert valaki a világ másik végén már megcsinálta?

Melinda írta...

Ugyan már, Annamari! Nehogy már zavarjon, hogy más is készített már olyat, mint amilyet te is szeretnél!:x Úgysem lesz ugyanolyan, mindenkié más, ilyen-olyan okokból kifolyólag. Engem például roppantul nem érdekel, hogy több száz (ezer?) Shetland kendő létezik már a világon. Nekem is van már vagy három és még lesz több is, úgy hiszem. Jó, tudom, nem vagyunk egyformák, de hidd el, a kendőink sem azok.;)
Várom a képeket!:)

Annamari írta...

Ilonamamzi, az Ingrid Rüütlit, vagy a Frost flowerst? :o)
Igen, Zsófi, fenntartom magam a jogot, hogy ne álljak be bármilyen sorba. Én már csak ilyen vagyok, hogy szeretek más lenni, mint a nagy többség. Gondolom, ezzel az égvilágon senkinek semmi baja nincs, ugye?!

Annamari írta...

Melinda, nekem ez a fixem :o) Nem szeretem, ha úgy tűnik, másokat másolok, és igen, bizonyára, amikor elmúlik a láz, és nem lesz ez a divatminta, akkor meg fogom kötni. De MOST nem :o)

Melinda írta...

Tudom, ezért is írtam, hogy nem vagyunk egyformák.:) Nincs is ezzel semmi baj. A lényeg, hogy kötögess és aztán (na jó, közben is) mutogass.;)

Annamari írta...

Melinda, nekem is van Shetlandom is, Laminariám is, Swallowtailem is, de nem erre értettem. Hanem arra, hogy a megkötés pillanatát válogatom meg. Tudod, amikor az ember akkor köt meg egy mintát, amikor olyan divat van épp, akkor nekem az az érzésem, hogy visz magával a nyáj. És nem akarom.
Érdekes, a Frost flowerst januárban szemeltem ki, de mind halogattam, és ha most megkötném, nagyon stupidnak érezném magam mégis.
Nekem fontos, hogy a magam útját járjam.
De azt nem értem, miért Neked mondom ezt, amikor tudom, TE érted miről beszélek :o)

ercsu27 írta...

Az Ingrid Rüütlit én is nagyon kinéztem magamnak, meg a Frosted-et is...és meg is fogom csinálni őket, csak egy kicsit másképp. :-)
Egyébként így van ez, nincs új a nap alatt.
Van egy másik gyöngyvirágos mintám, sehol nem láttam sosem, nem ez a bogyós fajta, egy másik. Egy réges-régi könyvben van benne. Gyönyörű terveim voltak vele! Most meg az elmúlt pár napban több helyen is belebotlottam. DE azt is megcsinálom majd, csak még egy kicsit tovább kell gondolni...
Szerintem az Ingrid-et le ne bontsd!dermorte

Annamari írta...

Ercsu, az Ingrid marad. :o) abból még csak egyet láttam épp ma, de a Frosted flowersből özön van.
Majd, ha elmúlt a "láz"... majd mindennek eljön az ideje.

Kriszti írta...

A lényeg, hogy örömmel kössünk, ha nem most, akkor majd kicsit később biztos csodás Frost flowers kendőt kötsz.

Én is jártam már így. Elkezdtem egy mintát, amit addig még senki nem mutatott. Mire az én tempómmal befejeztem a sokadik lett a sorban.