Mert hosszúak a napok és kiülhetünk a dombtetőre.
Az idén először megtettük ezt is. Végre annyira meleg volt és száraz a fű, hogy elsétáltunk a városszéli dombra nézelődni.
Megsétáltattam az új kendőt is, akartam egy-két jó képet róla.
Aztán meg azért is szeretem, mert a nyári naplemente színei és fényei egyediek. A hitvesi ágyként szolgáló sárga boglárka, de még a rózsaszín pillangósok is aranyfényben ragyognak.
Nekem mégis leginkább a füvek tetszenek a napban, mert aprók és tökéletesek. És ilyenkor minden pici hártya rajtuk aranylik, a szálkáik pedig fényes tűkként merednek a magasba.
4 megjegyzés:
Na ezekért a fotókért is érdemes volt sétálnod. Úgy látom, nem csak a kötés megy mesterfokon.
Köszi. Tényleg nagyon szép volt, és olyan jólesett a sok szürkeség után egy kis szín...
(Azért az első fotót, ahol rajta vagyok, na azt a Zuram készítette :-), csak a többi az én munkám abból)
Szinte röplödsz a boldogságtól!
De örülök neki :)
Ismét csak ismételhetném magamat .) csodás a kendőd és a környezeted!
Helyesen röpködsz .) bocsánat!
Megjegyzés küldése