Az idén ez a látogatás más évekhez képest kalandos volt, a nagy vizek miatt. Mondjuk, láttam tegnap a Nyárádot, Küküllőt is, de azóta még sok eső leesett, ezért szinte meglepetésszerűen ért a Maros reális szintje. És a nagy vizek ott voltak a réten is. Hát, helyenként bokán felülig érő vízben közlekedtünk, elkerülni csak a térdenfelülieket próbáltuk... amikor csak épphogy tocsogott, akkor letérdeltünk fotózni...
De megérte...
Végülis kezdjük az elején, előbb a Jód völgyéig látogattunk el, ott nagy sietősen egy szalamandra-fotószesszió után indultunk is lefele.
Közben benéztünk a Marosra, Vécs magasságában, és ezt láttuk. (máskor itt sziget van, és fele ilyen széles)
És megérkeztünk a célba, a nárciszmezőre.
Van itt sokminden a nárciszon kívül, néhány jellegzetesebbet mutatok.
Szibériai nőszirom
Kígyógyökerű keserűfű
Meg néhány apróság, a kedvenceim: néhány sás. (A képeken sokszoros nagyításban)
Most pedig itthon nyalogatom a sebeimet, próbálok visszamelegedni, várom a napsütést, és ezalatt kötögetek.
2 megjegyzés:
Nahát!
Ilyen nárciszmező van nálunk is!
14 ha-on!
Majd kerítek róla képet!
(De jó neked, hogy munkakörileg ilyen helyen jársz!)
Fpárduc
Egyre ritkulnak a nárcisz élőhelyei... jó tudni, hogy helyenként még van hely neki is.
Megjegyzés küldése