2019. január 21., hétfő

Optimizmus

IN ENGLISH
A fonalak és növények sok nehézségen átsegítettek már eddig.
Most újra nagyon feléjük fordulok, a jelen állás szerint valami autoimmun betegséggel fogok együttélni a jövőben. A tünetek (amiket kb másfél éve tapasztalok a szemem tájékán gyakori irritáció formájában) és laboreredmények Sjögren-szindrómára utalnak, és ha az enyhe formája marad továbbra is, akkor nem fog zavaróan romlani az életminőségem.
Egy olyan betegséget feltételeznek az orvosok amiről péntek reggel még nem is hallottam, estére meg kóstolgattam a nevet.
A legnehezebb most a tudat, hogy esetleg életem végéig gyógyszerektől fog függeni a jóllétem.
Úgyhogy noha nem ez volt év elején a motivációm, most minden bizonnyal meglesz a magam által kitűzött 19+2 projektes kihívásom.
És feltett szándékom, hogy a tavalyi rohanós életmódunk miatt kimaradt erkélyrendezést az idén visszahozom, és újra tele lesz minden növényekkel.
De most még hó van a Somin
és latyak az utcákon. Csak az árnyékos helyeken marad meg a csepegős fehérség.
De talán nem is baj, hogy olvad, várom már a színeket, a meleget és a fényt. Sokat dob az ember hangulatán, ha nem szürke minden körülötte (pedig szeretem a szürkét is).
Elővettem egy régesrég félbehagyott zoknit cipelős projektnek
(2016 júliusi kép
és folyamatban van egy rozsdaszínű pulcsi is, de erről nem tudok rendes képet mutatni, ahhoz azért nem elég a fény.
És itthon virágoznak a korallvirágok és a Hippeastrum is...

Nincsenek megjegyzések: