Hideg reggelek

Mostanában 6:30-kor szól az óra (legalább Apuval is találkozom reggel), hogy elkészülhessek mielőtt Klárikát készíteném oviba. Ma tökéletes volt az időzítés, nem mi voltunk az elsők, nem az üres teremben hagytam és a munkából sem késtem nagyon el.
Tegnap 4, ma 5 fok volt nálunk, de a szomszéd kisvárosban hóharmatos volt reggelre a kolleganőmék autója, úgyhogy elmondhatom: hozzánk beköszöntött az igazi ősz. (a növényeimet végleg behoztam mielőtt az erkélyt kezdték volna szigetelni múlt héten és nagyon jól tettem)
Őszies fények vannak reggelente.

Már nem meleg narancsvörös az ég alja napkeltekor hanem leginkább hideg rózsaszín.
Miután tegnap nagyon megfázott a karom a Shalomban meg egy vékony pulcsiban ma poncsót vettem. És Klárika is hajlandó volt felvenni a manókabátkáját.
Kell már a gyapjúzokni itthon, és készül is a pinkes, egyre jobban haladok vele, bár messze nem olyan gyorsan mint szeretném.

Már félpár készen van és a másikból is jó darab (nagyobb mint ezen a képen), de még a sarkáig sem jutottam el.
Alatta pedig a gyapjúfalás. Nem tudom mi lesz belőle: szőnyeg vagy takaró, de a natúr egyágú rusztikus gyapjúfonalamat belehorgolom mind. Azon gondolkodom, hogy vannak festettek is. lehet nem ártana bele egy-egy színes csíkocska. Majd meglátom. Ez mindenképpen egy hosszútávú projekt, nem látom a végét ebben az évben, de nem is sietek vele túl nagyon... 
Most meg az van, hogy találtam valamit ami KELL. Nem azért mert nincs kesztyűm sok pár, hanem mert ilyen kesztyűm nincs.

(fotó SweaterGoddess ravelry-oldaláról)

És még fonalam is van hozzá.
És lassan kesztyűidőszak következik...