Lazulós

Most már lazulok. Végre érzem, hogy szabadság van. Egyelőre ugyan olyan az íze mint egy hosszabb hétvégének, de legalább tegnap óta nyugi van.
Most már egyre többet lehet kötőtűt

vagy orsót

kézben tartani. Úgy, hogy csend is legyen.
Klárikának kiraktunk egy pancsolót az erkélyre, igaz, emellett még a napi 6-7 óra kint is megvan, de már az is jó, hogy oszlik az odafigyelés és futás. (múlt hétfőn a játszótéren fejeztem be a zoknit).
Kár, hogy már csak egy hét van hátra...