Észrevétlenül

eljutottunk arra a szintre, hogy Klárika mondatokban beszél. Nem tudom mikor és hogy történt, a folyamat olyan természetes volt, hogy egyszercsak azon kaptuk magunk, hogy két szót összeköt, hármat... persze még elég sok olyan szó van aminek az értelmét leginkább csak én ismerem (pl. a bobocsa az bodobács lenne), de már van amit teljesen érthetően elmond.
Tegnap délután az autóban zavarta a napsütés és azt mondta nekem: "anu kezed süt a nap". az anu én vagyok, a kezemet pedig kérte, hogy tegyem a szeme elé...
Ma 6:20-kor arra ébredtem, hogy mocorog a hátam mögött, odajött mellém, feltérdelt a fejem fölött hátulról, és mosolyogva azt mondta: "kelj fel". Aztán: "apu zsön". A zsön az igazából jön lenne, de apu nem jött mert dolgozott, és ezt elmondtam neki, erre: "zsön haza".És amikor mondtam, hogy majd munka után, akkor elküldött: "Hozz tej sokat". És miközben itta a tejet, mondta, hogy "sok puszi fej".
A "fúj szél" már rég megy, meg a "fő kávé" is.
Legújabban pedig elmondja, ő Székely Klááá, és rég tudja, hogy Vázáh-on lakik. (Vásárhelyen).

Ma késő este lesz két éve, hogy majd két hét késéssel a várthoz képest végre úgy döntött, elindul kifele. Aztán azt sem siette el...