Kuszaság

Hosszú idő óta befejeztem az első kötős projektet, nem ment gyorsan, de jó volt végre kötni. Ráadásul ezzel elkezdődött a kötött karácsonyi ajándékok című nagyobb projektem is. Ha már időm van - ami általában ünnepek előtt nem szokott lenni - akkor végre tudjak olyant ajándékozni, amit szeretnék.
Ez a húgomnak fog menni. A minta neve Entangled stitches, ITT megvásárolható.

A kesztyűkötésnek vannak különféle sajátságai, az egyik a rengeteg elvarrni való szál.

Ezt csak ma rendeztem el, hiába fejeztem be tegnap a kötés-részt, ehhez idegrendszer kell...
A kesztyűről: ha életem első kesztyűje lett volna nem biztos, hogy meg tudtam volna kötni, a magyarázat eléggé hiányos és jelmagyarázat sincs a csavarásokhoz, aztán meg az ujjakra való elosztás is csak úgy sacc per kábé van megadva, arra nem is utal, hogy nem ugyanannál az ujjnál kezdi az ember őket egyenként megkötni a két kesztyűn, és az ujjak két oldala ebből kifolyólag nem egyformán van kötve, hanem egymás tükörképeként, illetve, hogy a betétrészt mintásan kell kötni, pedig igen.
Viszont némi kesztyűkötési tapasztalattal a hátam mögött a fentiek nem okoztak problémát. A lassúságot a rengeteg csavarás okozta

- nem tudok rászokni a csavarásokra segédtű nélkül, pedig azzal tudnám úgy igazán felgyorsítani a folyamatot. Illetve, van egy irány, amit meg tudok csak kötőtűvel, de ha már ellenkező irányba kell akkor el vagyok veszve.
Továbbá nehéz kötni 2.5 mm-s tűn a zoknifonalat, és az ujjakat forgatni magic loop-pal egyenként, miközben segédtűk lógnak jobbra-balra.
De még mindig azt mondom, a végeredmény megéri.

Most egy sapka fog következni (azt hiszem), az is csavarva, de van még tervbe véve más is, ugyancsak ajándékba.