És nagyon tetszik az eredmény. Hogy eddig miért is nem volt nekem drótom és hogy tudtam meglenni nélküle? Ezt nem tudom...
Egy régi tartozásomat mutatom egészen készen.
Valamikor régesrégen megkötöttem egy teljesen egyszerű stólát. Azért kötöttem teljesen egyszerűre, mert a fonal nagyon szöszöske volt, és gondoltam a mintákat nem adja ki egészen jól. Nem bántam meg a választást.
Dísze mindössze egy kis fodor a két végén.
A fonal Ice Yarns Kid Mohair, még a
Bocskaikerti Bökőnapon (régi szép meleg napok!!!) kaptam
Erikától (köszönöm!), a fodor anyaga pedig bontott finom merinó. 3.75 mm-s bambusztűvel kötöttem.
A munka gyorsan ment, hiszen sem számolnom nem kellett, sem mintát nézegetnem, csavargatnom, olyan pihenőkötés szerepét játszotta november folyamán. Viszont a blokkolásakor majdnem elsírtam magam. Annyira semmilyen volt a széle ha kitűztem, ha pedig nem feszítettem ki, nem tetszett a tartása. Úgyhogy szépen elpakoltam, várva a megoldásra.
Tegnap aztán őt blokkoltam először az új drótjaimmal,
estére éjfél utánra meg is száradt, akkor szépen eldolgoztam a szálait és most végre azt mondhatom, készen van.
Pihepuha nyakbavaló erős mínuszokra.
Most pedig megyek blokkolni
egy másik épp ázó stólámat. A
Sub Rosa már túlvan rajta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése